Milyen lehetőségek vannak az erődökön,
Római kori erődök A római hadseregreform nyomai a Balaton kárnyékén A Kr. Az évtizedekig tartó és Nagy Konstantin császár uralkodása idején — kiteljesedő átszervezés különösen a védelmi rendszert érintette.
Addig a birodalom határán csoportosult a hadsereg. Európában a vízi határokra, a Rajnára és a Dunára támaszkodott az erőd- és őrtoronylánc limeskihasználva a vízi közlekedés, szállítás előnyeit.
Maginot-vonal
Mivel jelentős belső mozgolódásoktól alig kellett tartani, a birodalom belsejében — kevés kivétellel — katonaság nem állomásozott. Ám ez a védelmi vonal, a limes, csak addig volt ellenállóképes, amíg a túlpart lakói is hitték áttörhetetlenségét. A belső területek hathatósabb védelme érdekében ezért a as évektől a limesről elvont elit alakulatokból mozgó hadsereget hoztak létre, amely később, Nagy Konstantin uralkodása idején, állandósult.
A hadsereg milyen lehetőségek vannak az erődökön kettévált: a határt védő, letelepített, gyengébb minőségű limitaneire és a mozgó hadseregre, a comitatensesre, melynek katonái az uralkodót kísérve a veszélyeztetett területre vonultak, és szembeszálltak a támadókkal, vagy harcoltak az ellencsászárokkal.
A mozgó hadsereg számára a tartományok belsejében támaszpontokat hoztak létre. Különösen az ellenségtől leginkább veszélyeztetett tartományban, Pannóniában figyelhető meg a belső erődök terv-szerű felépítése. Pannónia stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete határozta meg: területén keresztül jutott az ellenség leggyorsabban Itália gazdag, vagy milyen lehetőségek vannak az erődökön annak hitt földjére. Az említett átszervezési folyamat megismerését sok tekintetben elősegíti a 4.
Komáromi erődrendszer
Pannóniai erődök Több mint száz éve ismert öt lelőhely, ahol nagy kiterjedésű erődöket rejt a föld. A Balaton nyugati végén épült fenékpusztai erőd kutatásához már e század elején hozzáfogtak.
A többi erőd Környén, Alsóhetényben és a szintén Balaton környéki Ságváron fekszik. Újabban az erődfalak feltárása után vált nyilvánvalóvá, hogy a Tác melletti 4.
Az as évek végén ismerték fel, hogy az erődök a késő császárkorban épültek. Amikor az es években megkezdtük a ságvári, majd később az alsóhetényi erődök kutatását, a cél az építési idő és az esetleges építési periódusok, átépítések meghatározása és a létesítmények rendeltetésének megállapítása volt.
- Bináris opciók a windows telefonon
- História | Digitális Tankönyvtár
- Komáromi erődrendszer – Wikipédia
- Maginot-vonal – Wikipédia
- Mit kereskedjen kereskedővel
Számítottunk arra, hogy az azonos alap-rajzi típusban, azonos belső szerkezettel épült erődök sok tekintetben forrásul szolgálhatnak Pannonia utolsó római évszázadának történetéhez. Figyelemre méltó az erődök szabályos területi elosztása és a mikrorégió egyező földrajzi viszonyai, ami a tudatos helykiválasztás következménye.
A négy erőd: Környén, Tácon, Ságváron és Alsóhetényben egy képzeletbeli észak-déli sávban, viszonylagos szabályossággal, egymástól megközelítően azonos távolságban helyezkedik el. A fenék-pusztai erőd nem tartozik ebbe a sorba: amint a feltárásokból kiderült, a többi erődnél kb. Feltűnő körülmény, hogy az erődöket viszonylag mélyen fekvő helyre rejtették. Ezért egyik-másik már néhány kilométerről sem volt látható.
Erődök avagy új lehetőségek
Továbbá mind-egyik erődöt víz mellé telepítették. Az erődök elrejtése és a bő víz biztosítása a rendeltetés megállapításánál válik fontossá, ami korábban vitatott volt. Egyes kutatók szerint katonai építmények voltak, mások szenátori vagy éppen császári nagybirtokközpontokra gondoltak.
Ezt a második lehetőséget a településszerkezet indokolta: milyen lehetőségek vannak az erődökön laza beépítés, az elszórt épületek, a villaszerű főépület és raktárak kétségtelenül a villagazdaságok szerkezetére hasonlítanak. Az erődfalakat pedig akár a villák kerítőfalának, a veszélyes helyzet indokolta megerősítésének is tarthatnánk. A Ság-vári és az alsóhetényi erődök ásatása után ez az elképzelés azonban nem volt tovább tartható: az erődöket nemcsak azonos alaprajzi típusban, azonos védművekkel építették fel, hanem egységesen is építették át.
A feltárásokból meg-tudtuk, hogy az erődöket a es években kb. A falakat — cm vastagságúra erősítették, és a kis oldaltornyok helyére nagy, 12 m átmérőjű kerek tornyokat építettek.
A fenékpusztai erődöt pedig csak ekkor építették fel. Stratégiai és utánpótlási központok Az erődökben feltárt kenyérsütő kemencék sora, a tömeges állatvágásra utaló csontmaradványok, a mezőgazdasági eszközök kovácsolására alkalmas nyersvastömbök azt tanúsítják, hogy ezek élénk gazdasági tevékenységnek helyet adó hadtápbázisok voltak.
A bázisokon folyó munkák pedig sok vizet igényeltek, ami indokolta a vizek mellé telepítésüket. A katonai-gazdasági tevékenység 4. Nagy, központi raktárakat, begyűjtőhelyeket állítottak fel, és onnan látták el élelmiszerrel egy-egy határszakasz katonaságát és a mozgó hadsereget comitatensesamely egyúttal bázisként is használhatta a biztonságot jelentő falak közé zárt hatalmas alapterületű erődöket.
Az erőd kovácsműhelyeiben pedig a körzet parasztsága számára mezőgazdasági eszközöket készítettek. A katonai rendeltetés felismerése és bizonyítása után nem volt nehéz az erődöket megtalálni a 4. Soproni Sándor sikeresen azonosította a belső erődöket a fontos katonai kimutatás egyik olyan erődcsoportjával, amelyet a limes mentén nem kereshetünk.
Ezért az erődök nevét is ismerjük, és tudjuk azt is, hogy egy-egy gyalogos segédcsapat alkotta a helyőrséget.
Mivel a félezres legénység aligha volt képes az erődök ostromát kivédeni, veszély esetén minden bizonnyal a környező lakosság is menedékként használhatta, állatait behajthatta, és részt vett az erőd védelmében.
Az erődök felépítésének idején, Nagy Konstantin korában —még nem volt szükség az állandó védekezésre.
Akadály vagy lehetőség - Renáta Simon - TEDxDebrecen
Ezért épültek meg vékonyabb falakkal, és inkább elrejtésükkel kísérelték meg csökkenteni az ostrom lehetőségét. Utóbb a barbár betörések állandósulása miatt vált szükségessé a falak alapos megerősítése.