A keresetek gyors formája

Bezár Ezzel is fent jártak jobban Az sem mindegy, hogy az átlagos növekedés hogyan oszlik el az egyes jövedelmi szintek között.

A bérezés négy tiszta formája

Ha azt feltételeznénk, hogy az elmúlt 4 év 40 százalékos növekménye minden szintre egyformán igaz volt, abból az következne, hogy a ben bruttó ezer forintra bejelentett bolti eladó ban bruttó ezret keresett, míg az ezer forintos fizetésű multis középvezető bére ezerre emelkedett. Egy ilyen eloszlásból összegszerűen a magasabb státuszú sokkal többet profitál. Ha azt tekintjük optimális forgatókönyvnek, hogy a társadalom alsó és felső szegmense között az olló ne nyíljon egyre nagyobbra, akkor ez nem egy ideális bérnövekedési pálya, inkább az a cél, hogy az alsó néhány jövedelmi decilis bérnövekedése százalékosan nagyobb legyen, mint a felső tizedeké.

A KSH adatai alapján meg tudjuk mondani, hogyan változott munkajövedelem az egyes jövedelmi rétegekbe tartozó háztartásokban az elmúlt években, sőt, a statisztikai hivatal a társadalmi jövedelmeket is vezeti. Így átfogóbb képet kapunk arról, melyik szegmens mennyire a keresetek gyors formája a munkaerőpiaci folyamatokból és a szociálpolitikai intézkedésekből. Az adatokból az látszik, és között a felső két decilis egy főre jutó éves bruttó átlag-munkajövedelme 34,6 százalékot nőtt, míg az alsó két decilisé majdnem pontosan ugyanennyit 34,57 százalékot.

Mint a fenti példánkban is írtuk, ez összegszerűen hatalmas különbségeket takar, ezt kompenzálhatná valamelyest a társadalmi jövedelem, ami azokat a jövedelmeket jelenti, amelyeket a kormány szociálpolitikája révén kapunk ide számítanak például a családpolitikai támogatások, a csok és az első házasok kedvezménye is, továbbá az összes állami juttatás.

Az adatok alapján azonban ennek éppen az ellenkezője történik: a társadalmi jövedelmek tekintetében az elmúlt években közel 8,5 százalékot vesztettek a legrosszabbul kereső családok a es állapothoz képest, míg a legjobban keresők 34 százalékot nyertek ugyanebben az időszakban.

A háztartások egy főre jutó jövedelmeinek összehasonlításakor figyelembe kell venni a háztartások átlagos taglétszámát is, ami ban az első decilisben 3,3, a tizedik decilisben 1,6 fő volt. A létszámbeli eltérések árnyalják az egyes decilisek jövedelmi különbségeit, vagyis az alsó tizedekben az egy főre jutó jövedelmek összege nem csupán azért ennyivel alacsonyabb, mert ennyivel kevesebb jövedelemmel rendelkeznek, hanem azért is, mert többen vannak azokban a családokban, és nagyobb a munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya.

hogyan válasszuk ki a jeleket a bináris opciókhoz

A társadalmi jövedelmek felfelé csatornázásának folyamatával bővebben a Fidesz társadalompolitikájának 8 éve alatt elért eredményekről szóló cikkünkben is foglalkoztunk, ezt itt olvashatja el. Furcsaságok a méréssel Szakmai körökben inkább a bérnövekedés egy másik aspektusa borzolta a kedélyeket az ősz folyamán.

Nettó 300 ezer fizetés Állás

A nyilvános vita egyik érdekes pontját Dedák István közgazdász, a Károly Róbert Főiskola oktatója a Portfolión megjelent cikke jelentette, amelyben arról van van szó, hogy a van egy furcsaság a béremelkedési statisztika körül: a bérek alakulását a KSH kétféleképpen is becsli, de a két adat az utóbbi években teljesen eltérő képet mutat.

A másik a nemzeti számlák rendszerében közölt bruttó béradat, ami viszont kifelé számít. A két adat módszertani eltérések miatt itt elsősorban arról van szó, a keresetek gyors formája számolnak bele a bérbe sohasem volt ugyanakkora, de előtt legalább trendszerűen együtt mozgott.

Dedák cikke alapján az körvonalazódik, hogy ez minimum különös, és előfordulhat, hogy a keresetek gyors formája nem stimmel a nagyobb bérrobbanásra utaló munkaerőpiaci adattal.

mi a munka a bináris opciókkal

Szerinte azért azzal lehet inkább a baj, mert a ha a béradatok mellé tesszük a termelékenység változását is ahogyan azt a második ábra mutatjaakkor azt látjuk, hogy az sokkal inkább a nemzeti számlákban vezetett bértömeggel van összhangban.

Az ő számítása szerint az igazság valahol a két adat között lehet inkább, ezt azzal támasztja alá, hogy a nemzeti számlák szerinti bértömegben is talált egy indokolatlannak tűnő kiugrást. Mint írja, ben a bértömeg nem változott, miközben a foglalkoztatotti létszám 3 százalékkal emelkedett, amiből nominális bércsökkenés következett volna a gazdaság számos területén, amiről azonban értesültünk volna.

Egy ilyen esemény az általános makrogazdasági folyamatokkal sem lenne összhangban ben a GDP 3,5, a háztartási fogyasztási kiadás 3,9 százalékkal nőttek. Ennek alapján megkockáztatható az az állítás, hogy a A KSH magyarázata Megkérdeztük a KSH-t, szerintük mi okozhatja a nagyfokú eltérést, volt-e olyan módszertani változás környékén, ami magyarázza a kétféle adat szétszakadását.

a pénzkeresés leggyorsabb és leghatékonyabb módja

A statisztikai hivatal válaszában közölte, hogy az eltérés valószínűleg azért alakult ki, mert pont azok a tényezők erősödtek a vonatkozó időszakban, amelyeket érintenek a módszertani eltérések, így a számítás felerősítette ezeket a valósághoz képest.

A KSH nem tudja kimutatni, hogy melyik tényező mekkora hatást gyakorolt az eltérésre, de valószínűleg a nem-megfigyelt gazdaság vagyis a szürke- és feketegazdaság számbavételi különbségből adódik a legnagyobb eltérés - írták. A nemzeti számlákban mindig figyelembe veszik a nem-megfigyelt gazdaság teljesítményét, így a fehéredés érdekében hozott állami intézkedések nem növelik érdemben sem a GDP-t, sem a munkavállalói jövedelmeket, hanem átcsoportosítás történik a megfigyelt-nem megfigyelt kör között.

bináris opciós jelekkel rendelkező webhelyek

A KSH tehát azt feltételezi, hogy a furcsa változás oka tulajdonképpen pozitív, és a jelenség hátterében az áll, hogy fehéredik a gazdaság. Fehéredési hatást egyébként okkal feltételez a hivatal, olyan intézkedésekből, mint például a járulékcsökkentés vagy a hatékonyabb áfabeszedésből következhet ez. Hogy nőhet, ha nem termelünk jobban?

Mennyi pénzt lehet keresni a YouTube-on?

Ugyanakkor egyik kínálkozó magyarázat nem oszlat el minden kételyt a bérnövekedéssel kapcsolatban, mert nem kizárólag a munkaerőpiaci statisztika és a nemzeti számlák eltérésén vitáznak a közgazdászok.

Ez átvezet az utolsó vitatott pontra, miszerint ilyen nagyságú béremelkedés mellett szokatlanul alacsony az infláció, és - amint azt már említettük - a termelékenység sem nőtt akkorát, ami indokolna egy ekkora léptékű növekedést a fizetésekben.

  1. A bérezés négy tiszta formája
  2. Index - Gazdaság - Furcsán nőnek a magyar fizetések

Vagyis a munkaerőpiaci béradat mintha elszakadt volna a gazdaság - klasszikus közgazdaságtan szerinti - fundamentumaitól. Ez, még ha el is hisszük a legmeredekebb növekedési számot, felveti azt a kérdést, mennyire fenntartható a hazai bérfelzárkózási folyamat.

A munkabérek két forrásból növekedhetnek: vagy nő az egy munkásra jutó előállított GDP a gazdaság termelékenyebbé válikvagy nagyobb lesz az a rész, amit az össztermék értékéből a dolgozók fizetés formájában megkapnak vagyis nő a bérhányad a tulajdonosok tőkejövedelmének rovására. A termelékenység csak kivételes esetekben tud többet nőni évi százaléknál a közepes jövedelmű országokban, de Magyarországon ennél sokkal rosszabb a helyzet az Eurostat szerint, az egy a keresetek gyors formája jutó nominális munkatermelékenység még csökkent is a és között.

Mindeközben a bérnövekedés a hivatalos adatok alapján töretlen, az utóbbi év viszonylatában már kétszámjegyű volt.

Érdem szerinti bérrendszer Az érdem szerinti munkabér alapulhat sávokon, osztályokon illetve szenioritáson is, ha a béremelés nem csak az eltelt időtől, hanem a teljesítménytől is függ. Sávos rendszerek Többnyire a magánszektorra jellemző, hogy a bért - a teljesítmény függvényében - egy sávban határozzák meg.

Normális esetben a termelékenység növekedése és a bérek növekedése közötti különbség magasabb inflációban csapódik le, vagyis drágulni kezdenek a dolgok, mert az árazás alkalmazkodik ahhoz, hogy több pénz van a fogyasztóknál.

Itthon viszont azt láttuk, hogy alig-alig indult be az árak növekedése, az inflációt a cél alatt sikerült tartani.

Volt egy komoly lemaradás Bár a reálbérek alakulását a termelékenység alakulásától rövid távon több tényező eltérítheti, hosszabb távon a két adat vissza szokott térni egymás közelébe, és a manapság Magyarországon megfigyelhető viszonylag tartós elszakadásra csak kevés gazdaságtörténelmi példa van.

Ha ugyanis a termelékenység alacsony növekedése vagy stagnálása mellett a bérek folyamatosan, hosszú távon emelkednének, az azt jelentené, hogy a bérhányad nő, egyúttal romlik a vállalatok jövedelmezősége.

Ezt nyilván egy vállalat tulajdonosai sem szeretik, a multicégek például egy olyan helyzetben, ahol a kevéssé termelékeny magyar dolgozóknak valami miatt például erős szakszervezeti aktivitás, ami nem jellemző itthon, de a példa kedvéért tételezzük fel folyton emelni kéne a bérét, valószínűleg inkább elvinnék az egységeiket máshova, ahol még alacsonyabb a hasonló színvonalú munkaerő költsége.

Épp ezért szokás úgy tartani, hogy a béremelkedés termelékenységnövekedés nélkül rontja az adott ország versenyképességét. Ha elfogadjuk, hogy valósak a nagyarányú bérnövekedésről szóló adatok, az egyetlen a keresetek gyors formája magyarázat a magyar helyzetre az marad, hogy a magyar fizetések valamilyen korábbi lemaradást hoztak be gyors tempóban az elmúlt években.

A bérnövekedés körüli a keresetek gyors formája több közgazdász is emellett teszi le a voksát, Oblath Gábor cikke szerint például ig a termelékenységre jutó bérköltség emelkedése 5 százalék lényegesen elmaradt a GDP-deflátoráétól ez a avery opció belföldi termelésünk árindexeúgyhogy a béremelkedés nemzetgazdasági szinten aligha gyakorolhatott nyomást a profitokra, ám után ennek az ellenkezőjét tapasztalhattuk.

Mindezek alapján azt írja, az elmúlt két évben tapasztalt erőteljes béremelkedés a megelőző évek bérlemaradásának korrekcióját jelentheti. Hasonló következtetésre jutott korábban a bérnövekedés fenntarthatóságáról folyó vitában a kormányközeli Századvég azóta államtitkárrá lett vezető közgazdásza, A keresetek gyors formája László is.

Az ő és Molnár Dániel cikke szerint a magyar bérhányad a rendszerváltás után súlyosan bezuhant, és az utóbbi években tapasztalható extrém növekedés még nem túllövés, hanem most áll be a normális szintre a hazai bérhányad. Györgyék számításai szerint ha a keresetek helyett a reál munkaerőköltséget vesszük alapul, akkor szintén az jön ki, hogy a termelékenység csak az elmúlt közel két év során szakadt el ettől.

Magáról az alacsony termelékenység problematikáról pedig azt írják, ez jelentős részben annak köszönhető, hogy a foglalkoztatás növekedés miatt egyre alkalmatlanabb emberek jutottak munkához, ami rontja a keresetek gyors formája a mutatószámot, de a foglalkoztatáspolitikai cél oltárán ezt feláldozta a kormány.

Azonban még ha így a keresetek gyors formája van, és a magyarországi bérnövekedés a termelékenység stagnálása ellenére reális volt az utóbbi években, az továbbra is kérdéses, mi várható ezután.

A hivatalos statisztika: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

Amennyiben igaz, hogy a bérhányad méltányos szintre való visszatérése okozta a bérrobbanást, úgy azt is kimondhatjuk, hogy bár itt  lehet még némi tartalékez már kezd a végéhez közelíteni, mert lassan eléri a globális verseny körülményei között elérhető szintet. A további fenntartható bérnövekedéshez tehát most már valószínűleg tényleg a termelékenységen kellene javítani végre, különben valószínű, hogy a társadalom érintett része elbúcsúzhat az évről évre kapott álomszerű fizetésemelésektől.

Támogasd te is a.

Olvassa el is