Akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút
Mesajul Politic de la Extraterestri(Ancient Aliens)!
Első rész Lehetne ez az írás tanmese a békés, a jogos védelmet és az emberiség javát szolgáló demokratikus nukleáris bombákról, valamint a háborús, terrorista célokat szolgáló, antidemokratikus atombombákról. Ha mese lenne, a történet egyrészt a már hadrendbeállított orosz, kínai, pakisztáni, indiai, izraeli és amerikai, de garantáltan békéscélú, az emberiségre, és Iránra is veszélytelen atomfegyverekről, másrészt a szakértők szerint csak egy évtized múlva előállítható, de ennek ellenére már most rendkívül veszélyes és ezért jogos rettegést kiváltó iráni nukleáris bombákról szólna.
Blogarchívum
A még nem létező, de már készülőben lévő iráni atombombák állítólag akkora veszélyt jelentenek máris a közel-keleti térségre, hogy nemcsak ezt a világrégiót, de egész bolygónkat lángba boríthatják, hacsak nem fékezi meg a jó-szándékú emberiség még kellő időben a fanatikus siita főpapok teokratikus önkényuralmát. Az nem számít, hogy Irántól északra található a világ második legnagyobb nukleáris hatalma: Oroszország.
Tőle keletre ott van Kína és Pakisztán, délre pedig India. Mindhárom növekedőben lévő, egyre erősödő atomhatalom.
Rendszeres olvasók
Nyugatra található Izrael, amely becslések szerint mintegy kétszáz bevethető atombombával rendelkezik. Irán közvetlen nyugati szomszédja, Irak és Kuvait, valamint keleti szomszédja Afganisztán.
Valamennyinek a területén jelen vannak a világ mind nukleáris, mind hagyományos fegyverzet tekintetében legerősebb katonai hatalmának a fegyveres erői.
Ugyanez mondható el Szaúd-Arábiáról is. A közeli Indiai Óceán és a Perzsa Öböl vizeit pedig atomrakétákkal és bombázókkal felszerelt amerikai hadihajók és tengeralattjárók tartják szemmel a nap 24 órájában. Iránnak azonban ilyen körülkerített és szorongatott helyzetben sincs oka és joga félni - és megfelelő eszközökkel védekezni - mert akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút szerencséjére kizárólag békés, az emberiség érdekeit, s a közjót szolgáló, humánus atomfegyver veszi körül.
Igaz, a terrorizmus elleni globális háborúban - egyre több jel szerint - Irán a következő célpont. De ettől a támadástól sem kell igazán tartania, mert ha jól meggondoljuk: ez az új háború a nemzetközi biztonságot szavatoló - a fanatikus ajatollahokat, a világ legveszélyesebb terroristáit megfékező - békés-célú háború lesz. A támadásra készülők hangoztatott jó-szándéka, és a világdemokrácia terjesztését, valamint az emberi jogok és akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút szabadság ügyét szolgáló propagandája szerint nincs ok a félelemre.
A kedves olvasó a felől is nyugodt lehet, hogy e humánus célokat szolgáló háború áldozatai is - a béke ügyéért feláldozott - békés-célú és hasznos halottak lesznek. Az amerikai Külügyminisztérium "a terrorizmust legaktívabban támogató" országnak nevezte Iránt, ezért nemcsak érthető, de kívánatos is, hogy ezzel a "lator-állammal" szemben előre vegyenek revansot a páni félelemtől jogosan rettegő érintettek. Az ENSZ - úgy néz ki - vonakodva ugyan, de az áldását adta illetve adja az Irán elleni kemény fellépéshez.
Mivel nagyon komoly ügyről van szó, a továbbiakban mellőznünk kell az ironikus fogalmazást. Egyre több jel utal ugyanis arra, hogy hamarosan elkezdődik a "terrorizmus elleni harc" új szakasza. Ez a "terrorizmus elleni harc" a Közel-Keleten valójában az energiahordozók globális ellenőrzéséért, a petrodollár vezető szerepének az euróval szembeni megtartásáért, a nyugati hatalmak köztük Izrael regionális atommonopóliumának a megőrzéséért, az iszlám világ feletti hegemónia megszerzéséért, továbbá az igazi nagy ellenfél, Kína, akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút folyik.
A terrorizmus elleni globális háború megindítására - vagyis az új világrend kialakításának a felgyorsítására - a New York-i Világkereskedelmi Központ, és a Washingtonban lévő Pentagon elleni támadások nyomán került sor.
Az első válaszlépés Afganisztán, a második pedig Irak elfoglalása volt. A harmadik válaszlépésre most készül az Egyesült Államok. Washington nagy-erejű - esetleg a nukleáris fegyverek korlátozott bevetésével is járó - megelőző támadást fontolgat az atomfegyverrel nem rendelkező Irán ellen.
Egyre több szakértő mutat rá, hogy ezúttal több gyakorlati szempont is szól a nukleáris fegyverek bevetése mellett, s hacsak valami rendkívüli esemény nem jön közbe, akkor 61 év után újabb városok juthatnak Hirosima és Nagaszaki sorsára. Legalábbis ezt állította Bush elnök a nemzethez intézet üzenetében Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa nem teljesítette felelősségvállalását, ily módon mi vállaljuk magunkra a bitcoin aránya növekszik a felelősséget.
Az Irán elleni háborúra készülődve az Egyesült Akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút A BT-határozat értelmében valamennyi államnak akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút kell attól, hogy támogassa nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek és azok célba juttató eszközeinek a kifejlesztését, megszerzését, gyártását, birtoklását, szállítását és használatát.
- Hogyan lehet extra jövedelmet szerezni
- February 20,am 0 0 Vélemény a kósza hírek alapján
- Prvate fx bináris opciók
- Hogyan lehet a legjobb bináris opciókkal kereskedni
- Bináris lehetőségek intesa san paolo
- visz a víz sodor: Van-e joga Teheránnak a félelemhez?
Az Egyesült Államok azzal vádolja Iránt, hogy titkos programot folytat nukleáris fegyverek és más tömegpusztító fegyverek akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút érdekében. Konkrétan azt állítja, hogy Iránnak támadó jellegű biológiai fegyverprogramja van, amely megszegi a biológiai fegyverekre vonatkozó nemzetközi megállapodást, másrészt Irán beszerezte és korszerűsíti a támadó jellegű vegyifegyvereit, beleértve az ezzel kapcsolatos kutatási és fejlesztési kapacitását is.
A további vád, hogy Irán kiterjedt erőfeszítéseket tesz olyan célba juttató eszközök kifejlesztésére, amelyek a tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmasak. Az Egyesült Államok azt is Irán szemére veti, hogy a terrorizmus fő támogatója világszerte, s állítólag területén rejtőzködnek az Al-kaida egyes tagjai.
Emiatt közvetve felelősség terheli a Mindezek alapján az Egyesült Államok igényt tart arra, hogy megelőző csapáshoz folyamodjon, és arra hivatkozik, hogy Amerika nem maradhat tétlen ilyen növekvő veszély láttán. Ugyanez volt a helyzet Irak esetében is. Erre azután kerülne sor, ha Irán és az Európai Unió között a tárgyalások végleg megszakadnának az iráni nukleáris program leállításáról - amely akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút békés természetét Irán kezdettől fogva hangsúlyozta.
Ezt cáfoló meggyőző bizonyítékok a mai napig nem állnak rendelkezésre. Amerika ezúttal tehát még csak kísérletet sem kíván tenni arra, hogy megszerezze az ENSZ konkrét felhatalmazását a katonai erő bevetésére. Irak esetében sem volt ilyen, akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút lenne ez pont most elengedhetetlenül szükséges?
53Ü&9 }*/ 1110irt-^ 0 i 1Í>$6AU&?2 EGY. I. évfolyam. i r a ÍO.OOO K
Eszerint valamennyi államnak meg kell akadályoznia, hogy területén olyan szervezetek működhessenek, amelyek finanszírozzák, tervezik, lehetővé teszik és végrehajtják a más országok és azok polgárai elleni terrorista akciókat.
Az államoknak tartózkodniuk kell attól, hogy bármiféle támogatást adjanak terrorista szervezeteknek, és azt is meg kell akadályozniuk, hogy területükön tagokat toborozhassanak, és fegyvereket szerezzenek be. Az Egyesült Államok és Izrael azzal vádolja Iránt, hogy támogatja, és fegyverekkel látja el a Hezbollah nevű terrorista szervezetet. Irán tagadja ezeket a vádakat, és az Egyesült Államoknak eddig nem sikerült meggyőző bizonyítékokkal alátámasztania ezt a vádat.
A teheráni kormányzat teljes oldalt betöltő hirdetést tett közzé a New York Times-ban, amelyben megmagyarázza, hogy Irán miért akar urániumot dúsítani, és miért nem áll érdekében nukleáris fegyverek kifejlesztése. Az ENSZ-hez intézett jelentésében részletesen kifejti milyen erőfeszítéseket tesz a terrorizmus leküzdésére, és azt is alátámasztja, hogy semmilyen kapcsolatban akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút áll az Al-kaidával.
Teherán azt is részletesen taglalja, hogy milyen intézkedéseket hozott az atomfegyverek terjesztését tiltó egyezmények betartására, és kiemeli, hogy az erre vonatkozó nemzetközi megállapodásokat aláírta és betartotta.
Ugyanez a helyzet a többi tömegpusztító fegyverrel kapcsolatosan is. Irán tagadja, hogy bármiféle támogatást nyújtana terrorista tevékenységhez, és azt hangsúlyozta, hogy elsősorban erkölcsileg segíti a Hezbollah-ot. Miközben kereskedés a tőzsdén egy robot révén Egyesült Államok és az Európai Unió terrorista szervezetnek minősítette a Hezbollah-ot, az ENSZ nem tette ezt, és az iszlám világ egésze nem is tekinti annak.
Irán valamennyi ENSZ-hez intézett nyilatkozatát ignorálta az Egyesült Államok, és Washington továbbra is azt állítja - minden kemény bizonyíték nélkül - hogy Irán erőfeszítéseket tesz e halálos fegyverek megszerzésére, és nem tartja be a tilalmukra vonatkozó szerződéseket. Iránt továbbra is lator akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút meg. A magunk részéről úgy gondoljuk, hogy a hivatkozott es és as ENSZ BT határozatok ténylegesen nem adnak jogot egyetlen államnak sem ahhoz, hogy megelőző támadást indítsanak Irán ellen.
Irán bombázása ezekre a dokumentumokra való hivatkozással, nem sokban különbözik az Irak elleni inváziótól, amelyet az es határozatra hivatkozással hajtottak végre. Ami a nukleáris fegyverek bevetését illeti Irán ellen, formális jogi értelemben "legálisnak" tekinthető. Az Egyesült Államok már többször is hangsúlyozta: a nemzetközi jog nem tiltja, hogy fegyveres konfliktus esetén nukleáris fegyvereket vessenek be.
A Hágai Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleménye azonban ellenzi a nukleáris fegyverek bevetését. Sor kerül-e az Irán elleni támadásra? Nem tekinthető kevésbé illegálisnak az Irán elleni nukleáris támadás, mint az Irak elleni invázió, mégis fel kell tennünk a kérdést: sor kerül-e rá, s ha igen mikor és hogyan fog lezajlani? Irán esetében is soktényezős esemény gondosan megtervezett bekövetkeztéről van szó. Az Elnök a Kongresszussal való konzultáció nélkül, egyedül is elrendelheti a légitámadást iráni célpontok ellen a ben elfogadott Az Elnök egyedüli joga a nukleáris fegyverek bevetésének engedélyezéséről dönteni konfliktus esetén, illetve átruházni ezt a jogosultságát másokra.
Ebben a kérdésben mindig ez volt az amerikai szabályozás. Úgy tűnik, hogy nincs akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút a Bush-kormányzat felső szintjein, akinek komoly fenntartásai pontos bináris opciós diagramok egy Irán ellen intézett megelőző támadással kapcsolatosan.
Top-Rated Articles
E legfelsőbb szintű állami tisztségviselők közül többen szót emeltek a nukleáris fegyverek támadó jellegű bevetése mellett, és egyelőre egyetlen olyan személyről sem tudunk, aki más véleményen lett volna. Mindebből arra következtethetünk, hogy egy ilyen támadásra sor kerülhet. Nem véletlenül sorolták a "lator állam" Iránt ben a "gonosz tengelyéhez" és egy ilyen támadás előkészítését szolgálta a kormányzat számos propaganda megnyilvánulása is Teheránnal szemben.
Így kívánták felkészíteni a közvéleményt. Tudunk arról, hogy illetékes amerikai vezetők felkeresték Törökországot. Törökország fontos szerepet játszott az Irak elleni háború előkészületeiben is, és úgy akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút, hogy Ankara ismét szerephez jut az Irán elleni offenzíva előkészületeinél. Az Egyesült Államok diplomáciai erőfeszítéseket is tett, mégpedig azért, hogy Irán nukleáris ambícióinak az előtérbe állításával patthelyzetet teremtsen. Az Egyesült Államok közvetlenül nem tárgyal Iránnal, mert óta, amikor a sah ellenes irániak egy csoportja elfoglalta a teheráni amerikai nagykövetséget és túszul ejtette annak munkatársait, nincs diplomáciai kapcsolat a két ország között.
A diplomáciai kapcsolat hiánya is akadályozza megfelelő kompromisszumos megoldás elérését. Mihelyt előáll a diplomáciai patthelyzet, az Egyesült Államok nem fogja sokáig tétlenül nézni, hogy Irán újra bináris opciós kereskedési elvek az urániumdúsítást és folytatja a feldolgozást. Miként kezdődik el az új háború? Sok a spekuláció ezzel kapcsolatosan.
Az egyik világsajtóban olvasható lehetőség az, hogy Izrael teszi meg az első lépést, még pedig úgy, hogy konvencionális bombákkal támadást intéz a Bushernél lévő atomerőmű-építkezés, és más létesítmények akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút. Ezek arra kényszeríthetik az Egyesült Államokat, hogy bekapcsolódjon Izrael, valamint az Irakban állomásozó amerikai csapatok védelmére.
Az izraeli hivatalos személyek közelmúltban tett kijelentései ilyen lehetőségre céloznak, de ezt fel lehet fogni tudatos megtévesztésnek is. Egy másik verzió szerint Izrael és az Egyesült Államok együttesen támadna, vagy pedig csak az Egyesült Államok egyedül. Az amerikai támadást már az is kiválthatja, ha Irán újra kezdi urániumdúsítási tevékenységét ez már megtörténtilletve, ha a Biztonsági Tanácsban Oroszország vétót emelne az Irán ellen hozott intézkedésekkel szemben.
Az is valószínű, hogy a támadást megelőzően újabb "nagy leleplezésekre" kerül majd sor Irán állítólagos vegyi-és biológiai-fegyverkezési programjairól, továbbá Teherán szoros kapcsolatáról az iszlám terroristákkal. Megfigyelők szerint, ha az Egyesült Államok támad először, akkor valószínűleg valamiféle hadüzenetfélét is intéz Teheránhoz.
Ennek az ultimátumnak tartalmilag elfogadhatatlannak kell lennie, hogy biztos legyen az elutasítása.
Ehhez hasonló történt Irak esetében is. Izraeltől eltérően az Egyesült Államok jobban törekszik annak a látszatnak a fenntartására, hogy továbbra is a nemzetközi jog által előírt normákhoz igazodik, és ezért elképzelhető, hogy nem intéz meglepetésszerű támadást Irán ellen.
A Grari Premio di Milano startja Monzában. 1. évfolyam. ffffefmswml szeccd., Ara T9Ífi7i \*=Z*-\
Az ultimátum elfogadhatatlan feltételeihez tartozhat az, akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút Irán azonnal és feltétel nélkül szüntesse be minden uránium feldolgozási és dúsítási tevékenységet. Az ultimátum magában foglalhatja azt is, hogy Iránnak hozzá kell járulnia nukleáris intézményei és rakétái amerikai és nemzetközi felügyelet alatt történő lebontásához - ellenkező esetben számolnia kell olyan katonai csapással, amelynek az idejét Amerika választja ki.
Még akkor is, ha Teherán engedelmeskedne ennek az ultimátumnak, a támadást akkor sem tudná elhárítani, mert a lefegyverzés valójában Irán esetében sem fontosabb kérdés, mint amilyen az Irak esetében volt ban. Irak se tudta kivédeni az akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút azzal, hogy hozzájárult rakétái eltávolításához. Számolnak a megfigyelők olyan forgatókönyvekkel is, amelyek szerint először terrorista cselekményekre kerülne sor amerikaiak ellen, amelyekért az Egyesült Államok Iránt tenné felelőssé.
Ilyen lehet olyan nagyméretű nyugtalanság keltése Irakban, amelyért Iránt lehetne vádolni. Előkerülhetnek olyan szigorúan titkos információk is, amelyek szerint Akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút közvetlenül fenyegeti az Egyesült Államokat.
A vietnami háborúból ismert tonkini incidenshez hasonlót is meg lehet szervezni.
Már foglalkoztunk azzal, hogy az elmúlt években a Bush kormányzat új nukleáris magatartást dolgozott ki az Egyesült Államok számára. Ebben az az újdonság, hogy a hivatalos politika rangjára emeli a viszonylag alacsony pusztító erejű nukleáris fegyverek bevetését egy Irán elleni esetleges bitcoin generáció. Az új doktrínának a lényegét a következőképpen lehet összefoglalni: A hagyományos és a nukleáris támadás integrációja szavatolja a fegyveres erő leghatékonyabb felhasználását és az amerikai vezetés számára szélesebb körű csapási lehetőségeket biztosít azonnali szükséghelyzetek esetén.
Ezért a hagyományos és a nukleáris erőknek az egyesítése kulcsfontosságú az átfogó stratégia sikeressége szempontjából. Az integráció biztosítja az optimális célkiválasztást, a minimális járulékos károkozást és csökkenti a háború kiterjedésének a kockázatát. Az új Nukleáris Politikai Irányvonal teljesen megszüntette a akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút és a nem-nukleáris fegyverzet közti megkülönböztetést. A nukleáris fegyvereket most már oly módon kapcsolták össze a hagyományos fegyverekkel, hogy katonai szükséghelyzettől függően fel lehet őket használni.
Figyelemmel arra, hogy nagyszámú földalatti célpont van Iránban, amelyet el akarnak pusztítani, számítani lehet speciális nukleáris bombák bevetésére. Ezek elrettentenék Teheránt attól, hogy rakétáival és hagyományos fegyveres erőivel támadást intézzen amerikai csapatok ellen. Megfigyelők egy része azonban - nem túl megalapozottan - azt reméli, hogy elmarad a nukleáris bombák bevetése.
Felmerül az a kérdés is, hogy az amerikai társadalom miért nem hallatja hangját ezzel a lehetőséggel kapcsolatosan? Ennek több oka is lehet. Egyrészt sok amerikai úgy gondolja, hogy ha a kormányzat ilyen drasztikus lépésre szánja el magát, és nukleáris bombák bevetését mérlegeli, akkor majd sor kerül valamilyen előrejelzésre. Valójában már sor is került erre, de eléggé kifinomultan ahhoz, hogy teljes értelme ne csak a támadás után váljon nyilvánvalóvá. Ilyen kódszavaknak tekinthetjük azt a gyakran hangoztatott formulát, hogy "minden lehetőség nyitva áll".
Felelős kormányzati személyek az iráni kérdés megoldásával kapcsolatosan gyakran használták ezt a kifejezést. Arra hivatkoznak, hogy a nukleáris fegyverekre szükség van a tömegpusztító akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút elleni védekezés esetén, vagy pedig egy olyan állam ellen intézett jövőbeni támadás esetén, amelyről alaposan gyanítható, hogy tömegpusztító fegyverei vannak.
A széleskörű társadalmi ellenzés elmaradásának másik oka lehet az, hogy a közvélemény a nukleáris bombákat társítja a rendkívüli akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút erővel.
Olyan méretű pusztítással, amilyenre Hirosima akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút Nagaszaki esetében került sor. Éppen ezért elképzelhetetlennek tartják, hogy az Egyesült Államok valójában nukleáris bombákat vetne be Irán vagy más nukleáris fegyverrel nem rendelkező ország ellen. A kormányzat úgynevezett nukleáris frontemberei úgy gondolják, hogy az ilyen kisebb nukleáris eszközök bevetése iráni földalatti létesítmények ellen nem járna nagy pusztító-erejű másodlagos hatásokkal.
Sok amerikai pedig azért nem aggódik különösebben, mivel a tömegtájékoztatás hatására úgy gondolja, hogy egy ilyen korlátozott nukleáris fegyverhasználat jól szolgálja az Egyesült Államok érdekeit.
Kik szorgalmazzák a nukleáris bináris opciók rangsorolás bevetését?
AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA
Mintegy 80 Iránnal foglalkozó tanulmány, újságcikk, Interneten megjelent opciók 3 1 áttanulmányozása után mindenek előtt Bush elnök, Cheney alelnök, valamint Rumsfeld védelmi miniszter nevét kell említeni.
Sem ők, sem a többi úgynevezett "nukleáris frontember" nem tekinthető hozzá-nem-értő vagy az erkölcsi normákat teljes mértékben semmibe vevő személyeknek. Nevezettek őszintén hisznek abban, hogy Irán megtámadása nukleáris fegyverekkel nemcsak az Egyesült Államok, de az egész emberiség érdekében áll.
Megfontolásaik közül elsőként lehet említeni az Új Amerikai Évszázad vízióját. Eszerint Amerika kiemelkedő szerepet játszik a világban, és nem vonhatja ki magát a globális vezető szereppel járó felelősség és áldozatok vállalása alól.
Az ezzel kapcsolatos feladatok költségeit is vállalnia kell. Számításba vették, hogy az Irán elleni nukleáris támadásnak nagy költségei lesznek, de ezeket elfogadhatónak találják azért, hogy Amerika betölthesse egyedülálló szerepét egy olyan nemzetközi rend megőrzésében és kiterjesztésében, amely barátságos az Egyesült Államok és az egész Nyugat jóléte szempontjából, elfogadja és támogatja a nyugati rendszer legfontosabb alapelveit.
Második megfontolás, amelyet a "nukleáris frontemberek" szem előtt tartanak az, hogy nem létezik úgynevezett "nukleáris küszöb" az ilyen fegyverek bevetését illetően. Ez derül ki számos dokumentumból és beszédből.
Ha egy nukleáris bomba nem fog több embert megölni vagy egyenesen kisebb lesz a halálos áldozatok száma, mint konvencionális bomba esetén, akkor a nukleáris fegyver is elfogadható. Egy másik szempont, hogy ha ilyen fegyverrel gyorsabban el lehet érni egy háború amerikai feltételekkel történő befejeződését, akkor is célszerű használni vagy bevetni. Úgy tűnik, hogy nem nyom sokat latba az a körülmény, hogy a nukleáris fegyverek minőségileg más fajta pusztító-eszközöket jelentenek.
Harmadszor azt kell említenünk, hogy a nukleáris fegyverek bevetését szorgalmazó politikai és katonai vezetők tisztában vannak azzal, hogy a világ többi része igen is minőségileg lényegesen veszélyesebbnek tekinti a nukleáris fegyvereket, mint a hagyományosokat.
A világközvélemény jelentős része kitart amellett, hogy a nukleáris fegyvereket nem szabad felhasználni, kivéve a legveszélyesebb helyzeteket. Amióta azonban a nukleáris fegyverarzenál fő célja az ellenséges akciók befolyásolása lett, változott a helyzet. A Nukleáris Politikai Irányvonal Áttekintése Nuclear Posture Review című dokumentumban olvasható: "Az Egyesült Államok nukleáris erői mostantól alkalmazást nyernek az ellenfél eltántorítására olyan katonai programoktól vagy műveletektől, amelyek veszélyeztetik az Egyesült Államok érdekeit, vagy szövetségesei akit a kőolajkereskedelemben készítettek interjút barátai érdekeit A nukleáris fegyverrendszerek számára kívánatos képességek egy rugalmas, célirányos csapásmérő tervben felölelik a változatos és csökkentett választási lehetőségeket, a magas fokú pontosságot és az időben történő bevetést.
