Szakértői lehetőségek áttekintése

A szakértőre, mint eljárásjogi intézményre vonatkozó alapvető rendelkezések ennek megfelelően helyet kaptak a büntető, polgári, államigazgatási, munkaügyi stb. Csak a kifejezett szakkérdés az, ami a szakértő kompetenciájába tartozik, az általános ismeretek szintjén megoldható kérdések nem tartoznak ide. A  hatályos Be.

Jelen szakértői lehetőségek áttekintése célja végigjárni azt az utat, amely az új Be. Rövid történeti áttekintés A pandektajogban a szakértőt ténybírónak  iudex facti nevezték, mivel a bírónak nem volt lehetősége arra, hogy a szakértői véleménnyel szemben fenntartásait kifejezze.

Ennél a bíró jelenléte nemcsak formai okból szükséges, hanem azért is, mert csak így tudja ellenőrizni a vegyészek tevékenységét, s veheti át a tényállás megállapításához annak eredményeit. Az igazságügyi orvostan képviselőinek ellenvéleménye azon alapult, hogy a szakértők esetleges manipulációját a bírák jelenléte sem tudja megakadályozni, hiszen hozzá nem értésük miatt a minimális szakmai kontrollra sem képesek ….

Az orvos-szakértők álláspontját támogatták azok a perjogászok is, akik a vegyes rendszer bizonyítási jogának kialakításán fáradoztak, s sajátos, önálló bizonyítási eszköznek tekintették a szakvéleményt. Érvelésük szerint a szakértő bevonásának célja a szakvélemény nyerése. A vegyes szemle dogmatikai megoldása mellett már ekkor kifejlesztették azt a tételt, szakértői lehetőségek áttekintése szerint a szakértő a bíró segítője a perben  bírósegédmégpedig olyan segédje, aki szakismereteinek közlésével és alkalmazásával siet a bíró segítségére.

Birnbaum ban megjelent dolgozatához kapcsolja Poppennek a szakértő ténybírókénti kezelését. Eszerint a szakértő nem a bizonyítékok szakértői lehetőségek áttekintése helyezkedik el, hanem a bíróság része, aki a szakterületére eső kérdésekben mond ítéletet. Ez a törekvés azonban téves volt, ugyanúgy, mint az a közel sem logikátlan kísérlet, mely a szakértőt az angolszász felfogáshoz hasonlóan a kialakulóban lévő vegyes bizonyítási rendszerű európai kontinentális jogban is tanúnak, esetleg különleges helyzetű tanúnak minősítse.

Így a jogfejlődés rögös útján kialakult hosszas vitából, a szakvéleményt, a bizonyítási eszközök egyik önálló fajtájaként elismerő álláspont került ki győztesen. Természetesen ebben az esetben a szemle fogalma konkrétan a bizonyítékhoz kapcsolódó tényleges észlelést jelenti és az eljárásnak a szemlére vonatkozó részére értendő.

Amennyiben a szemlével megállapítandó tények felismeréséhez és megítéléséhez külön szakértelem szükséges: szakértők alkalmazandók.

Account Options

Szakértő tehát mindenki lehet, akinek ismeretei és különleges tapasztalatai a bíró tudásának és felismerő képességének kiegészítésre alkalmasak. A Ebben az szakértői lehetőségek áttekintése szakaszban történik ugyanis alapvetően a bűnügyben releváns tények felkutatása, összegyűjtése, biztosítása és értékelése, köztük azoké is, amelyek szakértői vizsgálatot igényelnek.

De a bírósági eljárásban lefolytatott szakértői vizsgálatokat is rendszerint megelőzik már a nyomozás szakában eszközölt ilyen vizsgálatok. Éppen ezért a nyomozás során ebben a vonatkozásban elkövetett mulasztások, hiányosságok, mivel azok igen gyakran többé nem pótolhatók, komoly kihatással lehetnek az eljárás további menetére, eredményességére. A köztudomású tények megállapítása ugyanis nyilvánvalóan nem igényel különleges szakértelmet, de még bizonyítást sem.

A különleges szakértelmet igénylő tényeket tehát azok között kell keresni, amelyekről bizonyítás folyik, és amelyek szakértői lehetőségek áttekintése kívül esnek a köztudomású tényeken.

Éppen ezért, amikor az eddig különleges szakértelem körébe tartozó ismeretek a nyomozási gyakorlatban általában ismertekké válnak és alkalmazásra kerülnek, megszűnik különleges jellegük. Nem lehet ugyanis vitatni, hogy a nyomozás során a bűnügyben releváns tényeket vagy körülményeket a nyomozó hatóság állapítja meg. E tények és körülmények megállapításánál és megítélésénél a szakértői vélemény, mint bizonyíték csak az egyik lehetőség a sok közül.

Amennyiben a terhelt és védője vagy más jogosult a nyomozó szakértői lehetőségek áttekintése által tett megállapításokkal nem ért egyet, módja van a bizonyítás kiegészítését indítványozni, szakértő kirendelését kérni, a megtett intézkedések illetőleg elmulasztott cselekmények miatt az ügyészhez fordulni stb. A szakember, a szaktanácsadó és a szakértő A nyomozási gyakorlatban olyan igények merülnek fel — fejtette ki Gödöny József az as években — hogy a pénzkivételi bináris opciók áttekintése egyes feladatok szakszerű elvégzésében érdektelen szakemberek is segítsék.

Ezeknek a feladatoknak szakszerű végrehajtásához az esetek nagy részében szakértő közreműködésére és így szakértői vizsgálat elrendelésére nem volt szükség. Ennek ellenére nemcsak a szakirodalomban, hanem a gyakorlatban is egyre szélesebb igény jelentkezett a szakember alkalmazására.

A szakszerűség érdekei megkívánták, hogy bizonyos nyomozási cselekményeknél szakemberek segítsék a hatóságot, ennek azonban tételes jogi feltételei hiányoztak, majd visszautal Gödönyre, aki egyszerűen a hatóság tagjának tekintette a szakembert, s a nyomozás során alkalmazott technikai szakembernek a szakértői vizsgálathoz szükséges anyagok felkutatása, rögzítése, összegyűjtése érdekében kifejtett tevékenységét nyomozási cselekménynek minősítette.

Gödöny szerint — idézte fel Erdei — a szakember a nyomozó hatóság jogán jár el, míg a szakértő önállóan tevékenykedik a rábízott feladat megoldása érdekében, a kettő összekeverése tehát helytelen.

bináris opciók pénzügyi piacai

Különleges szakértelmüket azonban nem azonos célból és nem azonos módon bocsátják az eljárás rendelkezésére és ez a körülmény helyzetüket, jogaikat, és kötelezettségeiket meghatározza. A szaktanácsadót a bizonyítási eszközök felkutatásához, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez, illetőleg szakkérdésben szükséges felvilágosítás nyújtásához veheti igénybe a hatóság. Az eljárás bármely szakaszában igénybe vehető szaktanácsadó megítélésének némileg ugyan módosulnia kell ettazonban a szaktanácsadónak a hatóság technikai segítőjének szerepét kell vállalnia ebben a formában is, ennél többre nem lehet hivatott.

Egyszerűen más az alapvető feladatuk, s ezen az sem változtat, hogy a szakatanácsadó jelentése eljárásjogi értelemben nem helyettesítheti a szakvéleményt. A szakértő a bizonyításnak az az alanya, aki szakterületének az ismereteit felhasználva véleményt nyilvánít  szakvélemény  a hatóság által megjelölt kérdésekben, és ezzel a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez járul hozzá. A szakvélemény bizonyítási eszköz, az általa hordozott bizonyíték  bizonyítandó tény pedig a szakértői lehetőségek áttekintése a hozzá intézett kérdésekben kialakított szakmai véleménye.

opciós vételi diagram

A szakértői hivatás megkülönböztető jegye, hogy szellemi foglalkozásként olyan magántevékenység, amely a közhatalmi szervek működési körében garanciális okokból hangsúlyozottan magántevékenységként különül el szakértői lehetőségek áttekintése közhatalomtól. Ez azonban de facto nem érvényesül akkor, ha egy-egy nyomozó hatóságnál ugyanaz a szakértő jár el minden esetben.

Sőt amennyiben a terhelt és a védő ezen fentebbiekben idézett indítványát a hatóság elutasítja vagy nem az indítványban megjelölt szakértő kirendeléséről határozott a hatóság, magánszakértői vélemény elkészítésére adhat megbízást a terhelt és a védő. A szakvéleményben a szakértőnek a hozzá intézett kérdésekre adott válasza tartalmilag lehet valódi szakvélemény, s lehet szakmai ismeret közlése.

Gyakori, hogy a szakértői feladat teljesítése mind az ismeretközlést, mind a valódi véleményalkotást megköveteli. A szakértő véleménye lehet kategorikus, ha más lehetőséget nem ismer el, mint amit állít: pl. Ezt a valószínűséget általában nyelvi eszközökkel pl. A lehetőségi véleményben a szakértő valaminek a lehetőségét nem zárja ki, de az ellenkezőjét sem, a véleménynyilvánítás e formája azonban bizonyos valószínűtlenséget is sugallhat, ezért a valószínűségi vélemény változatának is felfogható.

Szakértői bizottsági tevékenység

Ezzel egyező véleményt fejt ki Kovács Gábor, aki kinyilvánította azt is, hogy a gyakorlatban ritkán találunk arra példát, hogy a felkért szakértő hivatalbóli elismerését a védelem indítványozná, még kevésbé arra, hogy ilyen tárgyú indítványnak helyt adjanak. Ezzel a döntéssel — a szerzők álláspontja szerint — a Legfelsőbb Bíróság szakértői lehetőségek áttekintése magánszemélyek által igénybe vehető szakértő alkalmazási lehetőségeinek meglehetősen szűkkeblű szabályozását kívánta — igen helyesen — kiterjeszteni.

A korábbi szabályozással ellentétben az új Be. Olyan tény szakértő általi megállapítására vagy megítélésére válaszd ezt a videót indítvány esetén, amelyet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által kirendelt szakértő már vizsgált, magánszakértői vélemény elkészítésére akkor adható megbízás, ha a szakvélemény valamely fogyatékossága miatt aggálytalanul nem fogadható el, így különösen, ha nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit, illetve ha nem egyértelmű, ennek azonban egy korlátja van, ha a szakvéleményt a terhelt és a védő által indítványában megnevezett szakértő szakértői lehetőségek áttekintése.

Ezen törvény szabályai szerint a magánszakértői vélemény elkészítésére különösen abból a célból kerülhet sor, hogy a a megbízó az általa bizonyítandó tény fennállását magánszakértői vélemény benyújtásával bizonyítsa; b a jelentős szakkérdéseket is magukban foglaló eljárásokban az eljárást megindító irat, más beadvány vagy az eljárás alá vont személy védekezése megfelelően kidolgozott szakmai érveken alapuljon, vagy c a magánszakértői vélemény a tényelőadások szakszerű megfogalmazását és a követelés összegének helyes kimunkálását biztosítsa.

A szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során a tevékenységére irányadó szakmai szabályok betartásával, a tevékenységével érintett személyek — különösen megbízója — érdekeitől függetlenül, pártatlanul köteles eljárni.

A szakértő a szakvéleményét a feltárt tények tárgyilagos értékelésével köteles kialakítani. A Fiat, miután azonnal kigyulladt, először nekicsapódott egy teherautónak, majd a szalagkorlátnak. A BMW pedig megpördült a levegőben és a tetején állt meg. A balesetben a Fiat Punto három utasa azonnal, egy utas pedig a kórházban halt meg, Eva Rezesova viszont csupán könnyebb sérülést szenvedett. Később kiderült, hogy a szlovák vádlott, amellett, hogy a megengedettnél gyorsabban hajtott, alkoholt is fogyasztott, így a rendőrség őrizetbe vette, a bíróság pedig előzetes letartóztatásba helyezte.

  1. Alapismereti képzés
  2. Mt4 mutatók bináris opciókhoz
  3. Николь подошла, чтобы утешить сына.

Az új szakértő helyszíni bizonyítást is szükségesnek tartott, szakértői lehetőségek áttekintése M3-as autópályán rekonstruálták a történteket, majd azt egy szimulációs program segítségével a tárgyaláson mutatta be, hogy pontosan hogyan történhetett a baleset.

Mindez jelentősen eltért a kizárt szakértők verzió­jától. Korlátozást is bevezetett az új Be. Amennyiben a terhelt és a védő az ügyben eljáró hatóságot [51]  nyolc napon belül nem tájékoztatja arról, szakértői lehetőségek áttekintése magánszakértői vélemény elkészítésére adott megbízást, vagy arról hogy a 60 másodperces stratégiai lehetőség megszűnt, illetve a szakértő személyéről és a szakvélemény elkészítésének határidejéről, akkor a magánszakértői vélemény a terhelt illetve a védő észrevételének minősül, sőt fontos szabályként rögzítésre került az is, hogy az új Be.

Álláspontom szerint ennek a garanciális szabálynak a beiktatására szintén nagy szükség volt: a büntetőügyben eljáró hatóságoknak kell a tényállás valósághű megállapításra törekednie, a terheltnek illetve védőnek pedig ezt maximális módon elő kell segítenie: egyrészt azzal, hogy a magánszakértő részére adott megbízásról, másrészt a megbízott szakértő személyéről harmadrészt pedig a szakvélemény előterjesztésének határidejéről az ügyben eljáró hatóságot tájékoztatja.

Ennek elmaradása esetén a magánszakértői vélemény nem minősül szakvéleménynek, a magánszakértő a szakkérdésben nem hallgatható ki tanúként, a magánszakértői vélemény csupán a terhelt és a védő észrevételeként jöhet számításba.

Erre, közel egy évvel a törvény hatálybalépése előtt, a majdan kialakuló gyakorlat ismeretének hiányában nem lehet konkrét választ adni, de el kell rajta gondolkodni, mert problémákat okozhat, hiszen a szabad bizonyítási rendszerben a bizonyítékok között nem tehető különbség, a mérleg serpenyőire rápakolt bizonyítékokat pro- és kontra az ügyben eljáró hatóságnak kell értékelnie. Majdnem bizonyos, hogy a szakvéleményben állítottak csak más adatokkal, bizonyítékokkal együtt fordulnak elő a hatósági ténymegállapításban.

A szakértői vizsgálat célja:

Az természetesen könnyen lehet, hogy a hatóság minden más, azzal ellentétes bizonyítékkal szemben a szakvéleményre alapozza döntését, ez azonban már a hatósági problémamegoldáshoz tartozik.

A jog hagyományosabb terminológiájával élve a mérlegelés és a belső meggyőződés kialakulásának kérdése. A büntetőeljárásban egyrészt ténybizonyítás, másrészt jogi bizonyítás folyik. A bizonyítás jogi természete a jogilag jelentős tények megállapítására vonatkozik, és a jog által megállapított szabályai miatt állítható. A ténybizonyítás mivolta abból következik, hogy tényeket más tények segítségével tesz megállapíthatóvá.

A bizonyítás folyamatában három alapfogalom élvez kiemelt helyzetet: —  bizonyítandó tények  amelyet a jog, illetőleg a szakértői lehetőségek áttekintése sajátos igényei határoznak meg —  bizonyító tény  más néven bizonyíték, szakértői lehetőségek áttekintése a bizonyítandó tényt teszi megállapíthatóvá —  bizonyítási eszköz  régebbi nevén bizonyítékforrás, ami a bizonyítékot hordozza vagy tartalmazza.

A bizonyítandó tények körébe csak az ügy eldöntéséhez szükséges, az ügy érdemi kimenetelére befolyást gyakorló tények tartoznak.

Alapismereti oktatás és vizsga

A bizonyítás tárgyához egyes szerzők szerint csak anyagi jogi tények tartoznak. Az sem mindegy, hogy például a lopásnál a minősítő körülmény többek között az érték: szabálysértési, kisebb, nagyobb, vagy jelentős stb.

  • Keresés Szakértői bizottsági tevékenység Mindannyian — szülők és a gyermekkel foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek — a legjobbat szeretnénk megadni gyermekeinknek, de bizonyos esetekben a segítségnyújtás formáját nem egyszerű megtalálni.
  • Alapismereti oktatás és vizsga
  • FPSZ Szakértői bizottsági tevékenység
  • Элли вышла из полицейского участка вместе с Робертом.

A bűncselekmények minősítő körülményeit illetően néha elegendő a sértett elmondását alapul venni, abból az egyértelműen megállapítható, hogy például zsebtolvajlás történt, amikor egyébként nem is észleli a sértett a sérelmére elkövetett cselekményt. A baleset bekövetkeztében kit vagy kiket milyen mértékben terhel felelősség?

Az első esetben arról van szó, hogy a munkavédelmi, orvos- vagy könyvszakértő nemcsak — valóban szakmai kompetenciájába tartozó — szakkérdésekben nyilatkozik, hanem egy lépéssel szakértői lehetőségek áttekintése, levonja az azokból adódó jogi konzekvenciákat is. Nem ritkán — említik meg a szerzők — a hatóságok egyenes felszólítására, amely gyakorlat teljesen helytelen, ugyanis a büntetőjogi felelősség, a bűnösség — még inkább a minősítés — kérdésében történő véleménynyilvánítás elismerten nem tartozik a szakértők hatáskörébe.

Arra vonatkozólag, hogy az ügyben jelentőséggel bíró bárminő jogszabály törvény, rendelet, szabályrendelet, döntvény, stb. Ha kétségei vannak, tudakozódnia kell, de szakértőt nem vehet igénybe. Az ellentétes kizártságának logikai elve alapján ebből az következik, hogy nincs helye a szakértőnek jogkérdésben. Ha ugyanis a törvényhozó azt lehetővé kívánta volna tenni, akkor a törvény szövegében jeleznie kellett volna, hogy a ténykérdéseken túl jogkérdésekben is lehetőség van szakértő bevonására.

Ha az elnevezés nem sugallná, hogy a bíróságnak a saját szakismeretei körében szakértő segítségre van szüksége, vagy azt, hogy jogi kérdések eldöntését a hatóság nem bízhatja szakértőre, jogi szakértőtől kapható segítséget az irodalom szakértői lehetőségek áttekintése próbálná olyan élénken elutasítani. Még szerencse, hogy a gyakorlat reálisabb: a bíró különösebb aggodalom nélkül megkérdezi a szakértőt, hogy mit mond az adott kérdésben a keretet kitöltő rendelkezés, van-e egyáltalán szakértői lehetőségek áttekintése.

S valószínűleg egyetlen bíró sem szégyellné elismerni, hogy nem olvasott el minden közzétett jogszabályt. A jogi szakértő az ügy szempontjából lényeges, szakmai kérdéseket rendező jogszabályok létezésének, főleg pedig ezek szakmai tartalmának a szakmában járatlan hatóság és a felek számára érthetővé tételében működnék közre, mégpedig a bizonyítási eljárás során. A Pécsi Ítélőtábla a közelmúltban egy természetkárosítás bűntette miatt indított büntetőügyben az alábbiakban ismertetésre kerülő ítéletet hozta: A Szekszárdi Járásbíróság ítéletével a vádlottat az ellene emelt természetkárosítás bűntettének vádja alól felmentette.

Ügyészi fellebbezés folytán a Szekszárdi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat bűnösnek mondta ki a a Btk. A megállapított és irányadónak tekintett tényállás lényege szerint a vádlott A vad elejtésére a vonatkozó szabályok betartása mellett került sor, amit a vadászatról, a vad elejtéséről szóló okiratok igazolnak. Az elejtett barnamedve trófeáját — preparált bőrét — a vádlott A vádlott a trófea Magyarországra történő behozatalához nem rendelkezett a vonatkozó jogszabályban meghatározott engedéllyel, ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint ezzel a magatartással megvalósította a Btk.

A természetkárosítás tényállás keretdiszpozíció, amelyet más jogi normák töltenek meg tartalommal. A harmadfokú bírósági ítélet szerint az első- és másodfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy a barnamedve Ursus arctos az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről szóló Az említett EK rendelet a mellékleteiben felsorolt növény- és állatfajokra vonatkozó behozatal, kivitel és kereskedelem szabályait tartalmazza.

KÖM rendelet 2. Az export- illetve import engedély hiánya jelen esetben nyilvánvalóan fel sem merül. A harmadfokú bíróság álláspontja szerint ezt a bizonylatot kizárólag a vad elejtésének helye szerinti szlovák nemzeti hatóságnak volt jogosultsága kiállítani és a vádlottnak átadni, azt utólag az Európai Unió más tagállama már nem állíthatja ki, hiszen a fokozottan védett állat példányát Szlovákiában ejtették el. A vádlottat ugyanakkor erre az adminisztratív kötelezettségére a szlovák hatóságok nem figyelmezették.

A Kormányrendelet 4.

mi a bináris opciók robot

A vádlottat bejelentési kötelezettség terhelte, mi­után a vadászati trófea jogszerű eredetét tudta ugyan igazolni, de nem a Rendeletben szereplő EU-bizonylattal, így magatartása — a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt — tényállásszerű, ugyanis a Rendelet hatálya alá tartozó élő szervezet egyedének jogszerű megszerzését, illetve a bejelentési kötelezettség teljesítésére előírt határidőt követően, a vonatkozó jogi szabályozás megszegésével szakértői lehetőségek áttekintése tartotta egy opció kötelesség a. A vádlott esetében a Btk.

A harmadfokú bíróság a cselekmény társadalomra veszélyességét is vizsgálta, és megállapította, hogy sokkal nagyobb a társadalomra veszélyessége a vad jogellenes elpusztításával megvalósított cselekménynek, mint a jogszerűen elejtett vad jogszerűen elejtett trófeájának — adminisztratív szakértői lehetőségek áttekintése — eredő — jogellenes tartásában megnyilvánuló tényállásszerű magatartásnak.

A vádlott a harmadfokú bíróság ítélete szerint alappal bízhatott abban, hogy az szakértői lehetőségek áttekintése Szlovákiában jogszerűen elejtett állat trófeáját minden további adminisztratív kötelezettség teljesítése nélkül — figyelemmel arra, hogy Magyarország től az Európai Unió tagállama, amelyben a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása biztosított — szabadon hozhatja be Magyarország területére.

A harmadfokú bíróság a vádlottat az ellene emelt vád alól a Btk. Ezen magatartása miatt felelősségre vonásának csak akkor lenne helye, ha felismeri, hogy magatartása jogilag tilalmazott, valamilyen jogszabályt sért. A szakvélemény, a tanúvallomás és az okirat Ami a téma szempontjából fontos, a bizonyítási eszközök közül a szakvéleményt, a tanúvallomást és az okiratot vizsgálom, a definíciókat megadva, és ezt követően a különbségekre helyezve a hangsúlyt.

A szakvélemény az a bizonyítási eszköz, amelyet a szakértő ad. A szakértő a szakértői vizsgálat alapján ad véleményt, azonban a szakvélemény csak egyike a büntetőeljárásban felhasználható egyenrangú bizonyítási eszközöknek.

Elsődleges Menü

Az általa nyújtott bizonyíték pontosan ugyanolyan bírói értékelés tárgya, mint bármely másik, amely a Be. Tremmel Flórián megállapítása szerint a hatályos büntető eljárásjogi törvényben nem véletlenül szerepel a bizonyítási eszközök között az első helyen.

A bináris opciók fbs az a személy, aki szakértői lehetőségek áttekintése általa észlelt múltbeli tényekről tesz vallomást. Materiális értelemben tanú az, akinek a bizonyítandó tényről tudomása van, ez szakértői lehetőségek áttekintése tény azonban csak a tanú vallomásából derül ki, és gyakran olyan személyek tanúkénti kihallgatására is sor kerül, akik az ügyben releváns tényekről nem tudnak.

A materiális és eljárásjogi tanúfogalom különbözőségéből adódóan következik, hogy két tanúi minőség nem mindig esik egybe. Így előfordulhat, hogy a megidézett tanú nem ismer releváns tényeket, illetőleg a materiális értelemben vett tanú kihallgatására nem kerül sor. A hamis vagy hamisított okirat: tárgyi bizonyítási eszköz. Ezek és a szakértői vélemény között alapvető különbség van. A személyi bizonyíték abból fakad, hogy a bűncselekménnyel kapcsolatos múltbéli esemény tükröződik az észlelő tudatában.

A szakértői szakértői lehetőségek áttekintése alapvetően más természetű. A szakértő a büntetőüggyel kapcsolatos múltbeli eseményt, történést nem észlel közvetlenül. Tudatában ezek nem tükröződnek, nem ezeket adja vissza. A terhelt és a tanú vallomásának alapja a konkrét üggyel kapcsolatos, az ügy által meghatározott helyen és időben tett érzéki észlelet, a vélemény a szakértőnek az ügytől függetlenül szerzett ismeretein alapszik.

Ezekkel az ismeretekkel más hasonló képzettségű egyének is rendelkeznek. A szakértő tehát — szemben a tanúval és terhelttel — helyettesíthető. Véleménye szükségképpen prekoncepcionált, a büntetőeljárás céljára büntetőeljárási cselekménnyel létrehozott bizonyíték. Mindezeknél fogva a szakértői vélemény nem vonható a terhelt és a tanú vallomásával egy kategóriába, hanem az e személyi bizonyítékok mellett fennálló, különálló bizonyítékfajta.

A tárgyak bizonyítéki szakértői lehetőségek áttekintése viszont meghatározott anyagi — fizikai, kémiai, biológiai, stb. Az írásbeli bizonyítékoknál ezzel szemben … nem az anyagi tulajdonságokhoz, hanem az írásnak … jelekkel rögzített gondolati tartalmához fűződik a bizonyítéki jelleg.

A szakértői tevékenységgel kapcsolatos fogalomrendszer tartalmi értelmezése nyilvánvalóvá teszi, hogy a szakvéleményt olyan sajátos jellegű bizonyítási eszköznek tekintem — írta Katona Géza — amely nem könnyen illeszthető be a bizonyítási eszközök kettős: személyi és tárgyi bizonyítási eszközök rendszerébe. A szakvéleményt elsődlegesen, de nem kizárólagos jelleggel személyi jellegűnek tekinthetjük, hiszen éppen úgy emberi szubjektum hozza létre, mint a tanú és a terhelt vallomását.

De ezektől mégis eltér, mert a szakértői tevékenység objektív jellegű forrását, a vizsgálat tárgyát az eljáró hatóság bocsátja a szakértő rendelkezésére. Pontos elhatárolásuk érdekében az alanyaikkal összefüggő két tényezőt kell figyelembe venni: —  a tanú az eljáráson kívül szerzett ténytudomásáról számol be, amíg a szakértő a hatóságtól kapja, vagy a vizsgálataiból állapítja meg, tehát az eljárásban szerzi meg azokat a tényismereteket, amelyek a szakvéleményében megjelennek; —  a tanú véleményét a hatóság nem veszi bizonyítékként figyelembe, s a tanú ilyen közlését el is hárítja.

A szakértő ezzel szemben éppen szakmai véleményének a közlésével szolgáltat bizonyítékot.

Olvassa el is