Nyitott opciós pozíciók, Tőzsdei ügyletek

Ajánlom Sorozatunk előző részében szó esett arról Befektető, Az ilyen összetett opciók egyik legegyszerűbb esete az, amikor egy azonos kötési árú vételi opciót vásárolunk, és kiírunk egy eladási opciót.

Ebben az esetben egy - a kötési áron nyitott - határidős vételi pozíciót nyitunk. Hasonló módszerekkel hozhatjuk létre opciók segítségével a határidős eladási pozíciót.

Összetett pozíciók a kockázat csökkentésére

Összetett pozícióval "fogadhatunk" arra, hogy az árfolyam emelkedik - tehát vételi opciót vásárolunk - de a kockázatok csökkentése végett kiírunk egy vételi opciót, magasabb árfolyamon. Ekkor ugyanis korlátozott a veszteségünk, akárcsak a vételi opciónál, de a nyereségünk is.

Ha az árfolyam a magasabb kötési ár fölé emelkedik, akkor nemcsak mi hívjuk le az opciót, de tőlünk is lehívják azt. Ez azt jelenti, hogy nyereségünket éppen a két kötési ár különbsége jelenti.

Hasonló módszerrel eladási opciókkal is operálhatunk.

Az alábbi, konkrét számokat figyelembe vevő példa jól illusztrálja, hogy ilyen pozíció kiépítésénél hogyan alakulnak a nyereségkilátások. Tegyük fel, hogy kiírunk egy eladási opciót a BUX indexre ponton, majd ugyanennyiért veszünk pontos eladási opciót.

Amennyiben pont alatt marad az index értéke, akkor lehívják tőlünk a pontos eladási opciót, mi pedig lehívjuk a pontos eladási opciót.

Ekkor a nyereségünk pont. Amennyiben a két kötési árfolyam között lesz az ár, úgy mi hívjuk le az opciónkat, de tőlünk már nem hívják le, így a nyereségünk éppen a pont és a kifutáskori ár különbsége. A pontos szint felett egyik opciót sem hívják le, így az eredmény éppen nulla.

Külföldi opciós kereskedés

Vegyük észre, hogy a példa csak akkor igaz, ha sikerül azonos áron vásárolni, illetve eladni az eladási opciót. Akárcsak a fent vázolt esetben, az összetett opciós pozíciók többsége azt a célt szolgálja, hogy csökkentse a felek által vállalt kockázatot. Az ilyen opciók egyik legismertebb fajtája az úgynevezett "pillangó". A vételi és az eladási pillangó esetén mind a veszteségünk, mind a nyereségünk korlátozott. Elemeire bontva, a vételi pillangó egy A1 és A3 értéken történő vételi opció megvásárlásával és A2 értéken kétegységnyi vételi opció kiírásával hozható létre A1 Amennyiben nyitott opciós pozíciók középső két opciót akár kötelezettként, akár jogosultként szerepelünk az ügyletben nem azonos áron kötjük, akkor beszélhetünk a "keselyű"-ügyletről.

A vételi keselyű nyereségfüggvénye abban különbözik a vételi pillangótól, hogy kiszélesítjük azt a tartományt, ahol a legmagasabb az elérhető nyereség.

Tőzsdei ügyletek

Emlékezzünk vissza, hogy a pillangónál A2-nél volt maximális a nyereség. A hasonló keselyűügyletnél a két középső opció kötési ára közötti tartomány az az nyitott opciós pozíciók, ahol a nyereség maximális.

Eladási keselyű esetén - analóg módon - ebben a tartományban keletkezik a legnagyobb veszteség. Természetesen mindvégig feltételeztük, hogy a befolyt és a kifizetett opciós díjak kiegyenlítik egymást.

A most tárgyalt összetett opciós pozíciók közös tulajdonsága, hogy a nyereségünk és a veszteségünk is korlátozott. Így ezek a stratégiák azon befektetők szívéhez állhatnak közelebb, akik nem kedvelik a túlzottan nagy kockázatot. Nyitott opciós pozíciók azonban olyan összetett pozíciók, ahol a veszteségünk vagy a nyereségünk nincs maximalizálva. Ilyenek a "terpesz"-pozíciók. Ezek a pillangó- illetve keselyűügyletektől annyiban térnek el, hogy azok az elemi pozíciók hiányoznak, amelyek a nyereségfüggvényünk korlátjait képezik.

Ennek megfelelően az előállításuk is különbözik a "szárnyaló" stratégiákétól. Vételi terpesz pozíciónk akkor lesz, ha azonos kötési áron vásárolunk egy vételi, illetve egy eladási opciót.

• Erste Befektetési Zrt. - Külföldi opciós kereskedés
• Elszámolás A tőzsdenapi elszámolóárakat clearing price az elszámolóház határozza meg.
• Összetett pozíciók a kockázat csökkentésére - magyarszerbmult.hu

Ekkor számunkra mindegy, hogy milyen irányban, nyitott opciós pozíciók az a fontos, hogy mozduljon el a piac. A nyereségfüggvény ennek megfelelően egy V betűhöz hasonlítható, hiszen amennyiben lefelé mennek az árak, úgy az eladási, ha pedig felfelé indulnak, akkor a vételi opciónkat hívjuk le.

Nyereségünk mindkét esetben a kötési és a lehívási ár különbségének az abszolút értéke, természetesen a két kifizetett opciós díjjal csökkentve. Az eladási terpesz esetén kiírjuk az opciókat, de e stratégiának követése nem túl szerencsés - főleg nem egy olyan volatilis piacon, mint a budapesti - hiszen nyereségünk maximum a két befolyt opciós díj, ugyanakkor ha bármilyen irányban elmozdul a piac, lehívják valamelyik kiírt opciót.

A terpeszpozícióknak ismertebb egy gyakrabban használt változata is. Ekkor a két opciót nem azonos kötési áron vásároljuk, illetve írjuk ki. Ezekkel a széles terpesz vagy másképpen trapéz- -ügyletekkel, illetve az összetett nyitott opciós pozíciók pozíciók gyakorlati alkalmazásával sorozatunk következő részében foglalkozunk részletesebben.