Tranzit zónák jelzője a bináris opciókhoz.

Tanulmányok András Edit Orientációváltások a közép-kelet-európai művészetelméletben után Nemzeti, regionális vagy globális művészettörténet a posztszocializmus, posztkolonializmus vagy dekolonialitás jegyében? Tatai Erzsébet Dekolonizál-e a Documenta?

A Rockerek Könyve

Az Ars Hungarica jelen tematikus számában a dekolonizáció kulturális kérdéseiről és ismeretelméleti vetületeiről lesz szó, vagyis nagyjából arról, amit Walter Mignolo és Rolando Vázquez decolonial aesthesis -nek kereszteltek el. Az argentin filozófus és a mexikói társadalomtudós az aesthesis speciális írásmódjával is el akarnak határolódni az európai, lényegében a kanti esztétika koncepciójától, hogy saját esztétikai-politikai vállalkozásukat megkülönböztessék a nyugati, kodifikált, filozófiai esztétikától, és visszatérhessenek az aisthesis szó görög eredetijéhez, amely magára az érzékelés folyamatára utal, vagyis nem arra, hogy milyen a szép műalkotás, hanem inkább arra, hogy miért és miként látjuk és érzékeljük olyannak, amilyen.

A hidegháború dekolonizációja így a hárompólusú nyugati blokk, keleti blokk, fejlődő országok világrend dekonstrukciója is egyúttal, a lokális perspektívák és diszkurzusok jelentőségének kihangsúlyozása, ami nem annyira az eltérő politikai és esztétikai iniciatívák, hanem inkább azok ismeretelméleti vonzata és kritikai potenciálja alapján kapcsolja össze a globális Délt a posztkommunista Északkal.

tranzit zónák jelzője a bináris opciókhoz dm indikátor bináris opciókhoz

A dekoloniális Európa elméletének kidolgozásában jelentős szerepet vállalt Mignolo egyik gyakori szerzőtársa, az orosz irodalomtörténész, Madina Tlostanova, aki főleg a retorika szintjén Európa posztkommunista régiójára de leginkább a Kaukázusra és Közép-Ázsiára alkalmazva is kiterjesztette a dekoloniális esztétika szempontjait, és az elsők között kívánta megragadni a dekolonizáció praxisát a művészeti világon belül. Pluralizmusa és relativizmusa ellenére az altermodern koncepciója ugyanis Tlostanova szerint csupán csak a multikulturális kapitalizmus legújabb arca, amely továbbra is egzotikumként piacosítja a szokatlan, idegen, nem európai kultúrákat és perspektívákat.

Social Text, Letöltve: 2 Mignolo amúgy elsődlegesen irodalomtörténész, és kutatásainak kiindulópontját a Walter D. Shifting to Geo- and Body-Politics of Knowledge.

tranzit zónák jelzője a bináris opciókhoz bináris robot 60 másodpercig

Resistence and Re-existence. Mindennek ellenére Enwezor olyan kritikákat is kapott, hogy elsősorban a befutott nyugati művészeti pozíciókra épített, ami aztán nagyban befolyásolta későbbi párizsi és velencei nagy kiállításait, amelyekre már nagyobb arányban hívott meg kevésbé ismert, afrikai és ázsiai művészeket is.

A definíció szerint olyan programokról van szó, amelyek képesek elrejteni önmaguk vagy más szoftverek jelenlétét.

Documenta maradandó hatást gyakorolt a világ képzőművészeti életére a posztkolonialista perspektíva kitüntetésével, amelynek Enwezor értelmezésében meghatározó eleme a saját hang, a saját esztétikai és politikai pozíció keresése, illetve a kolonialista hatalomgyakorlás elemzése.

Mindez jelentős mértékben inspirálta a posztkommunista művészeti kutatásokat is, a Maria Hlavajova által kezdeményezett Former West programot, illetve Piotr Piotrowski horizontális művészettörténet koncepcióját, amelyek az egykori keleti blokk kultúrájának elemzése során a posztkolonializmus különféle elméleteit is felhasználták.

Jelek a com porton. Kábelcsatlakozások a soros portok között. Aszinkron átviteli mód

Documentát már tranzit zónák jelzője a bináris opciókhoz kelet-közép-európai főkurátor, Adam Szymczyk jegyzi, aki a dekolonizáció stratégiáival is nagyban számol, és ahogy ezt Tatai részletesen is bemutatja nagy teret enged a nem európai művészeknek, akik többnyire saját geopolitikai helyzetükre, alárendelt esztétikai és politikai pozíciójukra reflektálnak műveikkel. A kelet-közép-európai térség speciális esztétikai és kulturális helyzetét jelzi, hogy nemcsak elszenvedője, de egyúttal gyakorlója is a kolonialista politikának, amit talán a roma kultúra állapota és a roma népcsoportok reprezentációja mutat a legpregnánsabban.

A roma identitáskonstrukciók és az európai kultúra komplex, de meglehetősen ambivalens viszonya volt már a témája az általa kezdeményezett és koncipiált Roma Pavilonnak is a es Velencei Biennálén, amely az európai roma művészek kultúráját mutatta be Írországtól Romániáig ívelően. In: Documenta 11 Platform 5.

  • Ha a forex cég süllyed
  • Ezeket a jellemzőket a szabvány határozza meg minimálisnak, garantálva az eszközök kompatibilitását, azonban a valós jellemzők általában lényegesen jobbak, ami lehetővé teszi egyrészt a kis teljesítményű eszközök áramellátását a portról például számos otthoni adatkábelt terveznek a mobiltelefonok számáramásrészt pedig a kikötő bejáratánál átfordított  TTL szint a bipoláris jel helyett.
  • Hogyan lehet pénzt keresni a fogadásokban

Theory and Practice. Acta Ethnographica Hungarica, sz A posztkoloniális kritika magyarországi alkalmazásához lásd még Kovács Éva: Fekete testek, fehér testek. Beszélő, sz. Letöltve: 10 Junghaus Tímea: Az episztemikus engedetlenség. Omara Kék sorozatának dekolonizált olvasata.

A kutatócsoport tagjai e pályázat apropóján vágtak bele abba a feladatba, hogy értelmezzék a dekolonizáció jelenségét Kelet-Közép-Európában. Junghaus Tímea egyéb elfoglaltsága és kötelezettsége a European Roma Institute for Art and Culture igazgatói posztja miatt már sajnos nem tudott tanulmánnyal is megjelenni számunkban, de segítségét és támogatását ezúton is köszönjük.

The First Roma Pavilion. Biennale di Venezia Ed. Strategies for Entering and Leaving Modernity. Mignolo azonban nem hivatkozza Foucault-t és a francia tudományfilozófia más jelentős alakjait sem, mivel nála az episztemológiai törés nem az időben határozódik meg, hanem inkább a térben.

Megnyitották az első tranzitzónát Budapesten 15-08-08

Mignolo és a Puerto Ricó-i szociológus, Ramón Grosfoguel értelmezésében még a posztkoloniális kritika is erőteljesen a domináns, nyugati kultúraelmélet felől értelmezi a kolonializmus gyakorlatát, ami törvényszerűen ahhoz a kérdéshez vezet, hogy szóhoz juthat-e egyáltalán a gyarmatosított kultúra, ha a gyarmatosító nyelvét és diszkurzusát használja.

Mignolo szerint erre a problémára csak akkor van megoldás, ha a gyarmatosított kultúrák megkonstruálják saját, bináris opciók london, lokális történetüket, és a saját történelmi és kulturális perspektívájukban értelmezik a nyugati kultúra felbukkanását, illetve ennek a kultúrának a lefordítását és átértelmezését. Foucault és Edward Said nyomán Quijano is a tudás és a hatalom egységét, elválaszthatatlan összefonódását vallja, másrészt azonban Said és Foucault nézőpontját is túlontúl pénzkeresési program a kelet interneten 3 érzi, mivel nem igazán kérdőjelezik meg a tudás európai rendszerének primátusát.

Quijano lényegében azt állítja, hogy az európai kolonializmust legitimáló rasszizmus nemcsak gazdasági és politikai, hanem ismeretelméleti elnyomást is jelentett, vagyis az európai kultúra és tudomány a tudás dél-amerikai, ázsiai és afrikai formáit egyértelműen alsóbbrendűként definiálta.

Mignolo másik meghatározó intellektuális forrása szintén lokális: a latin-amerikai függőség elmélet Dependency Theoryés azon belül is az argentin filozófus, Enrique Dussel nézőpontja, aki Quijanóval és Saiddal párhuzamosan már a tranzit zónák jelzője a bináris opciókhoz években a tudás geopolitikai meghatározottságáról beszélt, és ennek leküzdésére javasolta a tudás dekolonizálását, illetve felszabadítását.

A Manifesto. Remapping the Order of Knowledge. In: The Creolization of Theory. Lionnet S. A társadalomtudományok archeológiájáról. Budapest, Európa, Samir Amin: La déconnexion.

Pour sortir du système mondial.

Ez a vágy azonban együtt jár a fehér, euro-amerikai, raszszista hierarchia által implikált alárendelt, egzotikus, szinte animális pozíció elfogadásával is. Fanon elmélete kapcsán azonban érdemes felhívni a figyelmet a lacani esszencializmus kritikájának szempontjaira is, amelyet Gayatri Chakravorty Spivak érvényesített a posztkolonialista elméletekkel szemben. Ebből adódóan és éppen egy nem homogén Európa lokális, magyar kulturális tapasztalata alapján a közép-európai kultúra elemzése során álláspontom szerint talán szerencsésebb Homi Bhabha hibridizáció, vagy Spivak dinamikus és heterarchikus Mássá tevés othering elméletének alkalmazása.

Bhabha és Spivak is úgy gondolja, hogy az Egyik és a Másik pozíciója sohasem statikus. Egyrészt a magasabb rendűként és az alsóbbrendűként definiált kultúra és identitás elemei mindig keverednek, másrészt maga a Másik sem ragadható meg esszenciálisan, hiszen ahogy ezt a jelen lehangoló valósága kiválóan mutatja a kelet-közép-európai Másik magát Egyikként definiálja egy közel-keleti vagy afrikai menekülttel szemben. Miközben a dél-amerikai és az afrikai posztmarxista filozófia és társadalomelmélet a gazdasági és politikai dekolonizációval párhuzamosan szembenézett a nyugati tudomány felsőbbrendűségének fennmaradásával, és elkötelezte magát a lecsatlakozás programja mellett, a kulturális antropológiában is előtérbe került a kultúra és a civilizáció euro-amerikai kizárólagosságának kritikája.

Az antropológia hetvenes évekbeli kulturális fordulatát ráadásul a nyolcvanas években egy ontológiai fordulat is követte, ami már az európai kultúra- és szubjektumelméletek helyett valóban a helyi, őshonos, lokális tudás alapján kívánta megkonstruálni a nem európai kultúrákat.

Descolát szintén az amazóniai animizmus inspirálta egy relativisztikus antropológia felé, amely négy nagy és eltérő ismeretelméletet különböztet meg globálisan.

Ezek közül csak az egyik a számunkra is jól ismert euro-amerikai materializmus, a másik a dél-amerikai animizmus, a harmadik az ausztráliai totemizmus, a negyedik pedig a polinéziai analogizmus. Descola ismeretelméleti alapokra helyezett, a materiális és a szellemi valóság viszonyát és koherenciáját elemző elmélete amúgy Claude Lévi-Strauss munkásságán át egészen Marcel Mauss kulturalista antropológiai nézőpontjáig vezethető vissza, aki amellett érvelt, hogy a másféle nyelvek törvényszerűen másféle kultúrákat alapoznak meg.

Toward the Vanishing History of the Present. An Anthropological Exposition. Chicago, University of Chicago Press, Descola ebből a nézőpontból egy nagy sikerű kiállítást is rendezett a párizsi Musée Quai Brainlyben, a Fabrique des images-t, amely a tranzit zónák jelzője a bináris opciókhoz episztemológia képkészítési praxisát hasonlította össze.

For a Post-Structural Anthropology. An Anthropology of the Moderns.

Cambridge, Harvard University Press, Latour már a nyolcvanas évek végének ANT-jében Actor Network Theory: cselekvőhálózat-elmélet ágenciát tulajdonított a nem emberi létezőknek, majd provokatív, antropológiába ágyazott modernizmuskritikáját a perspektivizmus és az ontológiai relativizmus tranzit zónák jelzője a bináris opciókhoz fejlesztette tovább a modernitás különféle nyelvjátékainak és teremtő intencióinak enciklopédikus leírásává.

Documentáját is, amely éppen az alternatív, nem európai episztemológiák felől kísérelte meg újrarendezni a világ művészetét.

Egy ilyen T. Demos munkássága által inspirált ökológiai nézőpontból vizsgálja tematikus számunkban a természet kolonizálását Maja és Reuben Fowkes a Szovjetunióban, Kelet-Közép-Európában és konkrétan Magyarországon is a sztálinizmustól a rendszerváltáson át napjaink populista kultúrafogyasztásáig ívelően.

A posztkolonializmus és a posztkommunizmus komplex viszonyát elemezve Európában először Madina Tranzit zónák jelzője a bináris opciókhoz különböztette meg egymástól a posztkolonializmus és a dekolonizáció diszkurzusát.

Az egyik, vagyis az előbbi továbbra is a nyugati modellek fordíthatóságát vizsgálja, az utóbbi viszont igyekszik elszakadni a nyugati nézőponttól, hogy ezáltal végre kikerülhessen az alávetett pozíciójából. A lecsatlakozást azonban nagyon megnehezíti, hogy egy olyan régióról van szó, amelyik többszörösen is érintett a kolonializmusban, hiszen a kommunizmus idején a Szovjetunió gyarmatosította, a Nyugat pedig orientalizálta, a kommunizmus összeomlása után pedig abban a nyugati, európai helyzetben találta magát, amikor a valódi Kelettel a Közel-Kelettel és Ázsiával szemben mégis Európaként definiálódik, amit a es évek migrációs válsága is sokkolóan jelez.

A posztkolonialistaként értett posztszovjet kultúra relevanciáját vetette fel még a kilencvenes években a litván származású David Chioni Moore, aki a Said Orientalizmus könyvétől szétterjedő diszkurzus érvényességét vizsgálta a volt szovjet térségben.

Spivak kiinduló problémája bizonyos értelemben Said orientalizmusának és az ázsiai Subaltern Studies Group munkásságának a kritikája volt, hiszen azt a kérdést tette fel, hogy tud-e egyáltalán az alávetett subaltern beszélni. Azon a nyelven India és Pakisztán esetében angolul artikulálja magát, amely a kolonizáló kultúra nyelve, és ez a nyelvi artikuláció mint azt már Fanontól és Lacantól is tudhatjuk egészen mélyen átírja a szubjektum önmagáról alkotott képét is.

Spivak tehát Antonio Gramsci alávetett fogalmát emeli ki a marxista osztályelméletből, és Derrida nyelvbe lehorgonyzott szubjektumán keresztül plántálja át az orientalizmus Said-féle, de Foucault által inspirált diszkurzusába.

tranzit zónák jelzője a bináris opciókhoz kereset keresése a bitcoinokon

Spivak azonban Derrida nyomán egyúttal dekonstruálja, szét is szálazza azt a bináris struktúrát, amit a kolonializmus jelent. Homi Bhabhához hasonlóan azt hangsúlyozza, hogy nem létezik monolit elnyomó, és nincs esszenciális elnyomott sem, a Másság, a mássá tevés stratégiái és mechanizmusai időben változnak, a szubjektum pozíciói az elnyomó és az elnyomott szélső pontjai között oszcillálnak.

Mignolo és dél-amerikai társai azonban ennek ellenére is az ázsiai Subaltern Studies Grouppal, Spivakkal és Saiddal szemben kívánták definiálni a dekoloniális opciót, és azt egy általános, globális, episztemológiai szintre helyezni, aláaknázva a nyugati akadémia hegemóniáját. Ez azonban felveti a már általam is jelzett szubverzív 27 Carolyn Christov-Bakargiev: The dance was frenetic, lively, rattling, clanging, rolling, contorted, and lasted for a long time. In: The Book of Books.

Letöltés - Elektro Net

Catalogue of documenta Beyond Internal Critique. Egy egész világra kiterjedő posztkoloniális kritika felé. Turai nemcsak arra mutat tranzit zónák jelzője a bináris opciókhoz, hogy Hannah Arendt és Aimé Césaire a rasszizmus és az embertelen erőszak okán még összekapcsolta a holokauszt és a kolonializmus tragédiáit, de arra is, ahogy később ez a fajta globális, többirányú emlékezetpolitika feledésbe merült, hogy aztán a A kelet-európai posztkolonializmust népszerűsítő David Chioni Moore viszont a Az amerikai irodalomtörténész a balti országok szovjet kulturális kolonizációja alapján vélte úgy, hogy a párhuzam működhet, kelet-közép-európai viszonylatban azonban a helyzet nyilvánvalóan eltérő, hiszen például Magyarországon és Lengyelországban sem lett az orosz a hivatalos nyelv és a hivatalos kultúra.

Ugyan a kelet-közép-európai országokban is végrehajtották a kulturális intézményrendszer szovjetizációját, de az csak korlátozott mértékben érintette a kultúra intézményét, amelynek megmaradtak az alapvetően nyugat-európai, magyar viszonylatban német és francia mintái.

Ezek a minták azonban egy kicsit azért mindig idegenek is maradtak a magyar kulturális hagyomány talaján, ami felvetheti a nyugati kolonialitás Quijano és Mignolo által körülhatárolt problematikáját is.

Kelet-Európa és Kelet-Közép-Európa ugyanis a modern Nyugat számára egészen sokáig az Oriens legközelebbi nyúlványa maradt, az egzotikus Kelet a Lajtánál, de legalábbis a Dunánál kezdődött a csikósokkal és a betyárokkal, ami már a modernizmus hajnalán megszülte a felzárkózás, illetve az alternatív modernizáció diszkurzusát, ami Magyarországon később a harmadik út -ként vált ismertté, és egy sajátos közép-európai fejlődés lehetőségét kereste a Monarchia összeomlásának idején és még Trianon után is.

A kelet- és a kelet-közép-európai modernizáció és a nemzeti kultúra ellentmondásos ideológiájának konfliktusa keltette fel a bolgár Alekszandr Kjosszev figyelmét is, aki a keleti blokk összeomlása után nem sokkal már az önkolonizáció problematikáját vetette fel a közép-európai és a délkelet-európai, avagy balkáni kultúrák kapcsán.

Kjosszev a Kjosszev nézőpontját gondolta tovább Timár Katalin es cikke is, amely a kelet-közép-európai művészettörténetet definiálta az önkolonizáció eszközeként. Timár problémája egyúttal Spivak perspektíváját is felidézi, és a nyugati frazeológia, a nyugati tekintet interiorizálását egyfajta veszteségként tételezi. A keleti szerzők azonban továbbra is a nyugati frazeológiát használják, miközben az After the Wall katalógusában megjelenik egy posztkolonialista, kritikai tranzit zónák jelzője a bináris opciókhoz is, a bolgár filozófus Alexander Kjosszev tanulmánya a kelet-európai önkolonizációról, melynek során a kicsit mások, a közeli keletiek Kjosszev példája Bulgária önként csatlakoznak az európai univerzalista felvilágosodás és modernizáció tranzit zónák jelzője a bináris opciókhoz.

tranzit zónák jelzője a bináris opciókhoz kobrarse bináris opciókhoz

Ennek során azonban az elmaradott, a kulturálatlan, a civilizálatlan pozíciójába helyezik magukat, vagyis elfogadják a Nyugat fensőbbségét, nyelvét és kultúráját.

Art History as a Self-Colonizing Tool. Magyar Lettre International,

Olvassa el is