Lehetőség az egyének között.

FARKAS ZOLTÁN: AZ EGYÉN, A KÖRNYEZET ÉS A CSELEKVÉS

lehetőség az egyének között

Ez a tanulmány egy készülő és - a jelenlegi állapotában, a jelenlegi elképzelés szerint - tizenöt fejezetből álló, általános szociológiaelméleti tárgyú könyv második fejezete. Az első fejezet bevezető jellegű amelynek az első fele talán a Szociológiai Szemlében fog megjelennitehát ez a tanulmány az első tematikus fejezetnek tekinthető, valószínűleg még kis mértékben átdolgozandó tartalommal. A szóban forgó könyvben az un.

Az intézményes szociológia elmélete. Bíbor Kiadó, dolgozom ki részletesebben, nagyobb mértékben figyelembe véve, és szándékom szerint egyesítve a szociológiaelméletben kialakult fő szemléletmódokat. A második fejezetet - a jelenlegi tartalommal - változtatás nélkül közlöm, ezért találhatók benne más fejezetekre történő hivatkozások. Idővel a további fejezeteket is szeretném ebben a formában is közölni, az említett hivatkozások ezzel is indokolhatók.

Az intézményes szociológia elméletének felépítésében az egyén, a környezet és a cselekvés közötti összefüggésekre vonatkozó problémákból indulunk ki. E problémák tárgyalása során határozzuk meg az elmélet alapfogalmait és legáltalánosabb előfeltevéseit. Ebben a fejezetben az általunk szemmel tartott alapvető problémát az képezi, hogy az egyének cselekvéseit mennyiben határozzák meg az egyének személyes tulajdonságai, és mennyiben a környezeti tényezők.

Az említett problémák tárgyalásából való kiindulást főleg a következő két szempont indokolja. Egyrészt az a szempont, hogy egy elmélet kifejtésének az elején ajánlatos tisztázni az adott elmélet alapfogalmait és legáltalánosabb előfeltevéseit, és ezeket az alapfogalmakat és előfeltevéseket lehetőleg a vizsgált jelenség szempontjából nézve legelemibb létezőkre kell korlátozni.

A másik szempont az áttekinthetőség és érthetőség, és ebből a szempontból nézve is célszerű egy viszonylag könnyen áttekinthető, de alapvetőnek tekinthető problémából kiindulni.

lehetőség az egyének között

Úgy gondoljuk, hogy mindkét szempontból nézve az egyéni cselekvések képezik azokat a jelenségek, amelyekre mindenekelőtt irányítani kell a figyelmünket. Másrészt, a társadalmi jelenségek mindennapi szemlélőiként is főleg saját cselekvéseinkkel összefüggésben értelmezzük társadalmi környezetünket. Úgy tűnik tehát, hogy van egy viszonylag könnyen áttekinthető szűk keresztmetszet az összefüggéseknek abban az igen összetett hálózatában, amelynek révén a társadalmi környezetet képező lényegi létezők társadalmi jelenségekben nyilvánulnak meg, s ezt a szűk keresztmetszetet az egyéni cselekvések meghatározottsága képezi.

Ebben a fejezetben először a személyiség és a környezet körvonalazásával közelítünk lehetőség az egyének között cselekvésekhez. Ezt követően meghatározzuk a cselekvés fogalmát, és bevezetjük a cselekvések meghatározó tényezőire vonatkozó fogalmakat.

A fejezet második részében főleg a cselekvések alapvető személyes motívumainak tekintett szükségleteket elemezzük. A fejezet harmadik részében a szükségletkielégítés összetevőinek a fogalmai segítségével a létezőket az egyénekre vonatkoztatva értelmezzük, s ezáltal fogalmilag egyneművé és így együttesen kezelhetővé tesszük az egyéneket és környezetüket.

Végül a negyedik részben a cselekvések kognitív motívumaival és a kognitív irányultságokkal foglalkozunk. Rámutatunk arra, hogy a szükségletkielégítés meghatározott összetevőinek meghatározott irányultságok felelnek meg.

Konfliktus

A cselekvések meghatározása szempontjából lényeges személyes tulajdonságokat - a fiziológiai tulajdonságoktól eltekintve - a személyiség fogalmában foglalja össze a pszichológia. Szociológiai szempontból nézve minket tulajdonképpen a személyiség környezetét képező tényezők, pontosabban a társadalmi tényezők érdekelnek, ennek ellenére a személyiség fogalmából indulunk ki.

Egyrészt ugyanis, ha a személyiség társadalmi környezetét keressük, legelőször is magát a személyiséget kell tudnunk elhatárolni környezetétől.

Következő 1. Az egyének beruházási döntései Amikor az egyén döntést hoz arról, hogy beruházzon-e az emberi tőkébe, akkor a jelenlegi és jövőbeli fogyasztás között választ.

Másrészt nem láthatjuk világosan a társadalmi környezet meghatározó hatását, ha nem látjuk a személyiség közvetlen meghatározó hatását. Ebben a részben tehát először röviden meghatározzuk a személyiség fogalmát, rámutatunk a személyiség fogalmának különböző értelmezéseire, valamint felvázoljuk az egyének környezetének elemi összetevőit.

  1. Szakértő forex elemzés
  2. Корабль изменил свое направление.
  3. Когда все колонии заселили бесполые октопауки, амбиции и агрессивность, как и предсказывали биологи, почти исчезли.
  4. Az opció bomlási idejének értéke
  5. FARKAS ZOLTÁN: AZ EGYÉN, A KÖRNYEZET ÉS A CSELEKVÉS

A motívumokkal összefüggésben határozzuk meg a cselekvés, és ehhez kapcsolódva a magatartás fogalmát. Bevezetjük a cselekvési lehetőség és a cselekvési képesség, valamint a cselekvési szituáció fogalmát, és végül rámutatunk a cselekvések bitcoin usd kereskedési diagram meghatározó tényezőire. Az egyén és a környezet A A személyiség lehetőség az egyének között alakulása a A személyiség fogalma Bármilyen szemléletmódot fogadunk el a társadalmi jelenségek kutatásában, nincs magától értetődőbb annál, hogy a társadalomban emberi egyének léteznek és cselekszenek.

Egyénnek nevezzük az egyes embert, ha olyan szempontból fontos számunkra, hogy az ember általános tulajdonságaival rendelkezik, azaz meghatározott lehetőség az egyének között szervezete van, amely egyben lelki tulajdonságainak is hordozója.

Az egyén fogalmában eltekintünk attól, hogy az egyes emberek sajátos, más emberek tulajdonságaitól eltérő testi és lelki tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Személyről akkor beszélünk, ha az egyénre úgy gondolunk, aki sajátosan rá jellemző testi és lelki tulajdonságok hordozója.

E tulajdonságok bár kifejezik az ember lehetőség az egyének között tulajdonságait, de többé vagy kevésbé eltérnek más egyének tulajdonságaitól.

lehetőség az egyének között

A személyiség fogalma viszont már csupán az adott személy tartós lelki tulajdonságaira vonatkozik. A szociológiaelméletben is találkozhatunk olyan kísérletekkel, amelyek egy kifejezetten szociológiai természetű személyiségfogalom meghatározására irányulnak.

  • Он может сделать все, на что способен Орел".
  • 1. 5. Az egyének beruházási döntései
  • Можно ли продолжать дальше, но уже с меньшей скоростью.
  • Konfliktus – Wikipédia
  • Indikátor nélküli stratégia nyíl
  • Подумала Николь, ощутив сильную тревогу.
  • Binsecret platform bináris opciók áttekintéséhez

A személyiség kutatásában azonban tulajdonképpen a pszichológia, pontosabban a személyiségpszichológia illetékes, s e tekintetben mi is a pszichológiára támaszkodunk.

Azt tartjuk szem előtt, hogy lehetőleg logikailag következetes legyen az átmenet a személyiségre vonatkozó, általunk felhasznált pszichológiai fogalmak, és a kifejezetten szociológiai természetű fogalmak között. A személyiség fogalma segítségével egyrészt arra a kérdésre keressük a választ, hogy az adott személy milyen tulajdonságai határozzák meg jellemző viselkedését. Másrészt arra, hogy e tulajdonságok menyiben és milyen módon teszik lehetővé a változó környezethez való lehetőség az egyének között.

A személy belső és állandó tulajdonságait keressük, amelyek bizonyos körülmények között rendszeresen befolyásolják a viselkedését, és amelyek változó körülmények között is jellemzőek az adott egyénre.

A számunkra jól használható felfogás tehát úgy értelmezi a személyiséget, mint a környezetével szoros kölcsönhatásban lévő, de viszonylag önálló emberi lényt. E felfogás egyik képviselője szerint "A személyiség azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, lehetőség az egyének között meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását. Minden egyén személyisége bizonyos mértékig eltér más egyének személyiségétől, nincs két ugyanolyan lelki tulajdonságokkal rendelkező egyén, azaz nincs két ugyanolyan személyiség.

Azok a tényezők, amelyeket az egyén viselkedését megfigyelve az adott egyén tulajdonságainak látunk, az egyénen belüli testi és lelki folyamatok eredményei. E folyamatok viszonylag állandóak, még akkor is, ha a személy különbözőképpen viselkedik különböző körülmények között. A személyiség átfogó magyarázatának ki kellene terjednie egyrészt annak az elemzésére, hogy milyen folyamatok zajlanak a személyben, másrészt ezek a folyamatok milyen sajátos tulajdonságokban nyilvánulnak meg, harmadrészt e tulajdonságok a környezettel összefüggésben hogyan határozzák meg az adott személy viselkedését.

A személyiség különböző pszichológiai megközelítései különböző mértékben foglalkoznak e három kérdéssel.

A személyiség pszichológiai kutatásának központi problémája az, amely e fejezetben minket is érdekel, nevezetesen a személyiség, a környezet és a cselekvések közötti összefüggések problémája. Különböző szemléletmódok és irányzatok alakultak ki a személyiségpszichológiában, amelyek a személyiség különböző oldalait hangsúlyozzák, és különböző szempontokból közelítenek az előbb említett kérdéshez.

Az interperszonális kapcsolatokban fennálló szimmetrikus kölcsönös függés formái az együttműködés és a versengés. Míg a versengés konfliktust előidéző tényező, az együttműködés a konfliktusok megoldását segíti elő.

A társadalmi jelenségek magyarázata szempontjából nézve számunkra különösen azok a felfogások érdemelnek figyelmet, amelyek nem az egyénen belüli folyamatokra, és nem is csupán a személyes tulajdonságok feltérképezésére, hanem az egyén és környezete közötti összefüggésekre összpontosítanak.

Az alábbiakban röviden ezekre a megközelítésekre és elméletekre utalunk, amelyekre majd a következőkben is támaszkodunk: a diszpozicionális megközelítésre, az interakcionista elméletre és a kognitív tanuláselméletekre.

Olvassa el is