Hullámzás kb, fejezet - KÖZPONTI IDEGRENDSZER
Tánclépések - Az alapok
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Rövidhullámnak nevezik az elektromágneses sugárzás 1,7…30 MHz más besorolás szerint 3…30 MHz frekvenciatartományba 10…[]… m hullámhossztartományba tartozó részét.
A frekvencia alapján jelölése HF, ami az angol High Frequency am. A rövidhullámú sávba eső elektromágneses hullámokat elsősorban a rádiózásban használják de például orvosi alkalmazásuk is van.
A rövidhullámú rádiójeleket az adó antenna útján sugározza ki és azokat a vevő antennája veszi. A rövidhullámok kisebb távolságokra hullámzás kb hullámok, nagyobb távolságokra térhullámok útján jutnak el az hullámzás kb a vevőantennáig.
A felületi hullámok a Föld görbületét követve, fokozatosan csillapodva terjednek.
Az alacsonyabb frekvenciájú közép- és különösen a hosszúhullámú adókkal az adó teljesítményétől függően nagy távolság hidalható át, azonban a frekvencia növekedtével, rövidhullámon a felületi hullámok gyorsan csillapodnak amatőr adóval a 80 m-es sávban kb.
Felületi kékkel és térhullámok pirossal terjedése A rövidhullámok nagy távolságú terjedését a térhullámok teszik lehetővé.
A Föld légkörének kb. Nevét onnan kapta, hogy az itt található gázokat a Nap sugárzása erősen ionizálja. A töltött részecskék nagy koncentrációjának következtében az ionoszféra egyes rétegei elektromosan vezetővé válnak, és egy frekvenciatartományban az elektromágneses hullámokat képesek visszaverni, reflektálni.
Az ionoszférába érkező elektromágneses hullámok terjedési iránya megtörik és — ha a feltételek ehhez megfelelőek — a hullámok a Föld felé visszaverődnek. Ezek a térhullámok. A kisugárzás helye és a visszaverődött hullámok vételi helye között ún.
A reflexió többszörös is lehet: a földre visszaérkezett hullámok ismét reflektálódnak, majd az ionoszférán verődnek vissza stb. Az ionoszféra változásai miatt a holt zóna ill.
Rövidhullámú sávok beosztása[ szerkesztés ].